Az 1972-ben született G. István László költő, műfordító, tanár (aki 2015-ben Repülő szőnyeg címmel kiváló verstankönyvet, vagy inkább kötöttformájúvers-példatárt jelentetett meg, 2017-ben pedig Nem követtem el címmel kitűnő és lapunkban is méltatott verseskötetet) viszonylag hamar jelentkezett új kötetével, ami ilyenkor arra ingerli az olvasót, hogy nagyobb odafigyeléssel nézze meg a verseket, mert, gondolja naivan, nem lehet valaki ennyire termékeny egyenletes és magas színvonalon. Még erőteljesebben felvetődik ez a kérdés, amikor meglátja, hogy a pici kötet – amely az Időmérték-sorozat 23. darabjaként jelent meg – versei nem kevesebb, mint öt ciklusba sorolódnak. Ennek bizony a legnagyobb jóindulattal is ötféle hangnak, vagy legalábbis tematikának, versélmény-élménynek kell lennie!
Történetek magyar festőzsenik kalandos úton megtalált műveiről
Megjelent a Kieselbach Galéria könyvsorozatának legújabb, reprezentatív darabja.