Átadták a Kézművesek Háza megújult épületét Zalaegerszegen

A hagyomány valamennyi nemzet számára a megmaradást és a folytatást szimbolizálja és szorosan kapcsolódik az identitás megőrzésének a kérdéséhez és a feladatához – mondta a zalaegerszegi Kézművesek Háza kibővített épületének átadásán Krucsainé Herter Anikó kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkár.

A Gébárti-tó partján emelt alkotóház a kézművességgel foglalkozók otthonát, bázisát jelenti: a mozgalmas, nyitott hely a tudásátadás, a szemléletalakítás, a közös munka, a természet és művészet találkozásának, valamint az egyéni és közösségi projektek kialakításának a helyszíne – fogalmazott az államtitkár.

Hozzáfűzte: Göcsej kapujában olyan centrum alakult ki, melynek célja a hagyományos népi tárgyi és szellemi örökség továbbvitele. A pályázati forrásból megvalósult fejlesztéssel a lehetőségek adottak: a bázis hosszú időre méltó helyet biztosít a tárgyalkotó és a szervezésben résztvevő szakemberek képzéshez, közösségek működtetéséhez, rendezvények szervezéséhez. Módszertani segítséget tudnak nyújtani a régióban működő szervezetek és alkotók számára, a kiállításokon be tudják mutatni a magyarság tradicionális népművészetét, és a népi mesterségeket – sorolta feladatokat Krucsainé Herter Anikó.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) köszöntőjében kiemelte: az 1982-ben épült Kézművesek Háza az elmúlt évtizedekben az alkotó- és művészeti táborok, a zalaegerszegi kulturális, valamint művészeti élet fellegvárává vált, a fejlesztés pedig a regionális szerepkörre is lehetőséget ad. Az épület megújítására az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) pályázatán 120 millió forintot nyert el a város, az önkormányzat pedig további 15 millió forinttal támogatta a fejlesztést – fűzte hozzá.

Vigh László, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) a fennmaradás fontos zálogának nevezte, hogy a múlt értékeit és a hagyományainkat megőrizzük, a népi mesterek tudását pedig átadjuk a következő generációnak.

Beke Márton, a Közös Pontok Közösség- és Településfejlesztő Műhely alapító ügyvezetője szerint az alkotóházban tevékenykedő szakemberek munkája túlmutat az épület falain, kiemelt feladatuk, hogy a megyében és a régióban is fejlesztő munkát végezzenek.

Az új, nyolcszögletű épületben kapott helyet a honfoglaláskori nemezjurta, a galériaszinten pedig kiállítótereket alakítottak ki.

Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhely tárvezetője felidézte: 1996-ban 122 ember dolgozott a jurta építésén, amelyhez 8 köbméter fát és nemezként 7 mázsa gyapjút dolgoztak fel, 300 méter hosszú kötelet és 140 méter hosszú szalagot fontak, valamint 2800 bőrszeget készítettek, amely összefogja a nemez sátrat.

Az új épület galériáján Szelestey László (1943-2013) néprajzkutató által összegyűjtött pásztortárgyakból nyílt állandó kiállítást Szabó Zoltán, a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeum vezetője mutatta be.

A projekt keretében megújult és új előkészítő helyiséggel bővült a fazekasműhely, emellett új oktatótermet és vizesblokkokat is kialakítottak.