időjárás 2°C Natália 2022. december 9.
logo

Lovas tudás a művészetben

W.-Nemessuri Zoltán
2019.09.24. 06:55
Lovas tudás a művészetben

Veszely Beáta a Ló és művészet kutatóprogram vezetője. Művészeti tevékenységének központi problematikája több mint huszonöt éve a ló és az ember kapcsolata, valamint a szemléletváltozások a lovas portré értelmezésében. Műveit számos egyéni és csoportos kiállításon láthatta a közönség hazai és külföldi galériákban, múzeumokban.

Kassai Lajos íjkészítő, lovasíjász-versenyző a kilencvenes évek közepén korszerű anyagokból rekonstruálta a honfoglalás kori visszacsapó íjat és kidolgozta az új sport versenyszabályzatát. Mottója nyomán – „Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit ők követtek” – országszerte és határainkon túl tíz lovasíjászcsapat szerveződött, melyeket hagyományosan törzseknek neveznek. Ezek egyike a Balaton-felvidéki Barnagon alapított Szmrecsányi-törzs, a névadó közgazdász-informatikus Szmrecsányi Márton irányításával. Ő és felesége, Veszely Beáta a Nemzeti Lovasakadémia tanárai.

Veszely Beáta oktatói munkájának egyik pillére a bizalom és a tisztelet egyensúlya
Fotó: Bach Máté

Veszely Beáta a Képzőművészeti Egyetem elvégzése után Nagy-Britanniába utazott. Meghívták a Glasgow-i Művészeti Iskola (Glasgow School of Art) festő szakára. Később Londonban a hírneves Goldsmiths College-ban – első magyarként – mesterfokozatot szerzett, végül doktori disszertációjába fogott. Munkáját immár három gyermek édesanyjaként – itthon akart szülni – egy Balaton-felvidéki falucskában fejezte be.

Doktori disszertációját Beke László és Keserü Katalin támogatásával a Képzőművészeti Egyetemen védte meg. Tárgya egy mostanában alig kutatott terület: a ló a magyar képzőművészetben, annak szépségeivel, hibáival és félreértéseivel együtt, továbbá nomád múltunk és kortárs ábrázolóművészetünk a világban.

Veszely Beáta a lovaglással és az alkotással kislány korában kötelezte el magát, édesapja, Veszely Ferenc festő-grafikus művész mellett. Jóval később lett a lovasíjászat rajongója és művelője, végül férjével Barnagon vettek egy romos gazdaságot.

Az oktatást gyerekeikkel kezdték, majd kiterjesztették a Balaton-felvidék ifjaira, felnőttekre, hazai és külföldi vendégekre. Lovastanyájuk és művésztelepük évről évre fejlődik: új épületek, istállók, egy méretes jurta, traktor, munkagép a legelőkhöz, lószállító, gyakorlópálya, fedett lovarda és műtermek vannak itt – a régi épületek korszerűsítése folyamatosan zajlik. A program lényege a festészet, a grafika, a rézkarc, a mintázás és a hagyományos harcművészeti képzés Magyarország egyik legszebb erdős-lankás kistelepülésén.

Mi az összetett oktatás célja? Sokkal több és más, mint ismerkedés a hagyományokkal. Veszely Beáta szerint a művésztelepet a fegyelmezetté válás szándéka és az alkotó személyiség fejlesztése, a lovasíjászattal pedig a csoportos együttműködés mozgatja. A legfontosabb a bizalom és a tisztelet egyensúlya, annak letisztulása, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és mivé akarunk lenni.

Mint mondja, doktori disszertációjának megírására egy kérdés ösztönözte: vajon mi vonzza a művészeket és személy szerint őt a lovak ábrázolásához? Megnyugtató választ az egyetem elvégzése után a mesterképzőben sem kapott. Erre édesapja elküldte Angliába Kassai Lajos alapművét. Így kezdődött a ló jármódjainak tanulmányozása, s a múlt híres alkotásain a helyes lábsorrend megállapítása és a hibák fölfedezése.

A historikus ábrázolások célja a méltóság és hősiesség láttatása, a sok ezer éves tapasztalat megjelenítése. Ám a hozzáértők tudják, hogy az ősrégi, látszólag naiv ábrázolásban magas szintű lovastudás rejlik. Ma azonban jó művészek közt is párját ritkítja, ha az illető tisztában van a ló anatómiájával, a ritmus és a helyes tartás alapelemeivel.

A mintázásban többnyire Farkas Ádám Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrász tanítványai jeleskednek, de mostanság vannak követők is.

Veszely Beáta legutóbbi munkája a Kortárs Rákóczi-változatok című tárlaton nemrég kiállított objekt, amely szinte csontig lecsupaszítva megmutatja, hogyan épült föl a szabadságharc egy akkor és azóta sokat idézett jelmondatból (Cum Deo pro patria et libertate) meg a küzdelem elemeiből. Példázza, hogy a koncept célja a művészet megtisztítása a zsákutcás divatoktól és az aktuálpolitikától, továbbá annak visszahelyezése a szakrális-szellemi térbe.

A művész úgy tartja: az avantgárd korszak vége felé sokan azt vallották, minden megtörtént. Tehát érdemes újragondolni, hol a helye az alkotásnak és az alkotónak, az apró gesztusoktól egészen a „nagy művészetig”, beleértve a keresztyén hitet és az Istennel élő kapcsolatot. Márpedig a ló közel visz a teremtéshez, más szóval a természethez.

A barnagi művésztelep projektje a Ló és művészet kutatási program, a lovasíjászközpont kialakítása és a kísérleti alkotóház. Jönnek ide a Kárpát-medencéből és a világ minden részéről egyaránt, hogy a tájba és az alkotásba merítkezzenek. Van egy ismert, világszerte látogatott művészportál, az Artsy, mely nemrég a Szmrecsányi–Veszely-táborról azt írta: „A glóbusz tíz legeredetibb művésztelepének egyike.”

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.