Fotó: Bach Máté
A kiállítás a Petőfi-életrajzból azokat a csomópontokat emeli ki, amelyek során a költő választás elé kerül. Az első terem a Petőfi-kultuszról szól, ami az előszobája a kiállításnak, ahol mindenki végiggondolhatja a különböző hatások révén, milyen a Petőfiről kialakított képe. Egy termet szántak az alkotók a gyerekkornak, ahol azokat a barátokat is megismerhetik a látogatók, akik egész életén át végigkísérték. A következő teremben már olyan választásait ismerhetjük meg Petőfinek, amelyeket ő maga hozott, miután tönkrement a család. Katonának állt, aztán vándorszínésznek, majd elindul Pestre a verseivel. A negyedik teremben a politika mint lehetőség jelenik meg. Március 15-én szerez országos ismertséget, de arról is szó van, miért nem került be a nemzetgyűlésbe. Az ötödik terem központi témája a katonáskodása, ami szintén nem egy egyszerű történet, de végül Petőfi egy haditudósítói segédtiszti pozícióban magára talál. Kalla Zsuzsa kiemelte a megújuló tárlat kapcsán, hogy ami egy életrajzban egyenes vonalúnak látszik, az a valóságban nem éppen az. Hozzátette, múzeumpedagógiai elképzelés, hogy a fiatal, pályaválasztó Petőfit állították a középpontba, ami még közelebb hozhatja a költőt a kamasz közönséghez. Elmondása szerint arra is hangsúlyt helyeztek, hogy a sokszor keserű élettapasztalatok milyen pozitívan jelentkeznek a költészetében. Mint mondta, majdnem belehal Petőfi a katonaságba, de aztán mégis megszületik a János vitéz pozitív katonaképe, aki akkor lesz ember, amikor felül a lóra. A vándorszínészet tapasztalata pedig például a Nemzeti dal megírásakor jelentkezett, mert tudta, hogyan kell egy verset úgy megírni, hogy az előadható legyen, és nagy hatást gyakoroljon a hallgatóságra.
„Ő meghalt Segesvár felett”
November 27-én nyílik a Ki mondaná, hogy a helyi csatatér – Régészeti kutatások a Segesvári harctéren 2018–2019 című önálló kiállítás, amelyben a bemutatják a segesvári régészeti feltárás eredményeit. Láthatóak lesznek a feltárt leleteket, az ott készült felvételeket, a tárlat szól a kutatási folyamatról és módszertanáról is. – A leletek mennyisége volt a legmeglepőbb, de ez elsősorban egy adatfókuszú kutatás volt – hangsúlyozta lapunknak Kalla Zsuzsa. Kiemelte, hogy találtak például tüzérségi nyomokat, amiből a ballisztikus ki tudja számítani, hol voltak az állások, hogyan nézett ki az ütközet. – Július 31-én volt Petőfi halálának a 170. évfordulója, és ebből az alkalomból Székelykeresztúron tartottunk egy konferenciát, amelyen irodalomtörténeti, művészettörténeti, hadtörténeti és régészeti megközelítésben tárgyaltuk a korszakot, egy hasonló kamarakiállítás pedig bemutatta a régészeti feltárás eredményeit.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!