Mindig kilógott a sorból

John Cleese, aki alapító tagja a Monty Python társulatnak, tegnap lett nyolcvanéves. Kiskamaszként sokat bántották, sokszor kiközösítették, a magány elől a humorba menekült.

A nagyra nőtt kamasz a magány elől a humorba menekült Fotó: REUTERS/Dado Ruvic

Mit adtak nekünk a rómaiak? – kérdezi John Cleese a Brian élete című 1979-es filmszatírában a Júdea Népe Frontjának baloldali vezetőjeként, mikor a rómaiak elleni felkelést szervezi. Társai gyorsan meg is válaszolják, és ezzel egy perc alatt hiteltelenné teszik a lázadást. Erre az angol humorra jellemző fordulattal felel Cleese.

– Eltekintve a csatornától, gyógyászattól, oktatástól, bortól, közrendtől, öntözéstől, utaktól, vízvezeték-hálózattól, mit tettek a rómaiak értünk? Ekkor valaki a felkelők közül még hozzáteszi, hogy békét hoztak. – Oh, békét! Demagóg! – kiáltja ellenvetésként ­Cleese. Bár eltelt negyven év a film elkészítése óta, de ez a párbeszéd cseppet sem vesztett az aktualitásából, ahogy a Monty Python társulat által világviszonylatban is népszerűvé tett angol humor is a hétköznapjaink része lett.

John Cleese, aki alapító tagja a Monty Python társulatnak, tegnap lett nyolcvanéves. Már tizenkét éves korában elérte a 182 centiméteres magasságot (ma majdnem két méter), ezért a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt kilógott a sorból. Ennek viszont az lett a következménye, hogy kiskamaszként sokat bántották, sokszor kiközösítették, a magány elől a humorba menekült. A Cambridge-i Egyetemen jogot tanult, de már az egyetemi évei alatt is bohózatokat írt és adott elő, gyakran ­Graham Chapmannel, aki később szintén a Monty Python társulat tagja lett. Miután befejezte az egyetemet, a BBC-hez került, majd 1964-ben csatlakozott a Cambridge Circushez.

A nagyra nőtt kamasz a magány elől a humorba menekült
Fotó: REUTERS/Dado Ruvic

A cirkusz világát kevésnek érezte ahhoz, hogy megfelelőképpen ki tudja bontani tehetségét, illetve hogy szerelmének, az abszurd angol humornak éljen. Amerikában maradt, és itt találkozott Terry Gilliammel. 1969-ben alapították meg öten a Monty Pythont, amelynek két legnagyobb sikere az 1975-ös Gyaloggalopp és az 1979-es Brian élete volt. A Gyaloggalopp elhíresült ló nélküli lovaglását költségkímélés miatt találták ki, a filmet 230 ezer fontból forgatták, ami egy középkorban játszódó alkotás esetében nagyon kevés. Mindezek ellenére a film világszerte óriási siker, sőt kultuszfilm lett. A történet Artúr király és a Kerekasztal lovagjainak legendás vándorútjáról szól, a Szent Grált keresik. Az abszurd angol humorra épülő párbeszédek annyira sikeresek lettek, hogy több nemzedék idéz belőle a mai napig társasági események során hangos nevetések közepette.

John Cleese élete azonban nemcsak sikerekkel, hanem temérdek csalódással is tele volt. Négyszer nősült, ami azt jelenti, hogy háromszor vált el, az utolsó 20 millió dollárjába került. Nem véletlenül nevezte az akkori one man show-ját Tartásdíjturnénak. Olyan filmekben is szerepel, mint a Harry Potter vagy a James Bond-sorozat. A világ nem elégben (1999) R-t alakította, majd a későbbi Bond-filmekben Q-vá lépett elő.

Nemrég sokan támadták egy Twitter-bejegyzése miatt. „Pár évvel ezelőtt megfogalmaztam, hogy London nem igazán angol város többé. Azóta szó szerint az összes külföldi barátom megerősítette ezt a megfigyelésemet. Tehát csak lehet benne valami… Jelzem továbbá, hogy London volt az a város, amely legnagyobb arányban szavazott az EU-ban maradásra” – írta John ­Cleese, aki sem a multikulturális forradalmat nem támogatja a mai napig, sem azt, hogy az Európai Unióban maradjanak az angolok. Tavaly be is jelentette, a Karib-szigetekre költözik, mert csalódott Nagy-Britanniában. A Gyaloggalopp egyik fordulatával élve: ő nem az a lovag, aki azt mondja, hogy „ni!”.