Mit adtak nekünk a rómaiak? – kérdezi John Cleese a Brian élete című 1979-es filmszatírában a Júdea Népe Frontjának baloldali vezetőjeként, mikor a rómaiak elleni felkelést szervezi. Társai gyorsan meg is válaszolják, és ezzel egy perc alatt hiteltelenné teszik a lázadást. Erre az angol humorra jellemző fordulattal felel Cleese.
– Eltekintve a csatornától, gyógyászattól, oktatástól, bortól, közrendtől, öntözéstől, utaktól, vízvezeték-hálózattól, mit tettek a rómaiak értünk? Ekkor valaki a felkelők közül még hozzáteszi, hogy békét hoztak. – Oh, békét! Demagóg! – kiáltja ellenvetésként Cleese. Bár eltelt negyven év a film elkészítése óta, de ez a párbeszéd cseppet sem vesztett az aktualitásából, ahogy a Monty Python társulat által világviszonylatban is népszerűvé tett angol humor is a hétköznapjaink része lett.
John Cleese, aki alapító tagja a Monty Python társulatnak, tegnap lett nyolcvanéves. Már tizenkét éves korában elérte a 182 centiméteres magasságot (ma majdnem két méter), ezért a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt kilógott a sorból. Ennek viszont az lett a következménye, hogy kiskamaszként sokat bántották, sokszor kiközösítették, a magány elől a humorba menekült. A Cambridge-i Egyetemen jogot tanult, de már az egyetemi évei alatt is bohózatokat írt és adott elő, gyakran Graham Chapmannel, aki később szintén a Monty Python társulat tagja lett. Miután befejezte az egyetemet, a BBC-hez került, majd 1964-ben csatlakozott a Cambridge Circushez.
Fotó: REUTERS/Dado Ruvic
A cirkusz világát kevésnek érezte ahhoz, hogy megfelelőképpen ki tudja bontani tehetségét, illetve hogy szerelmének, az abszurd angol humornak éljen. Amerikában maradt, és itt találkozott Terry Gilliammel. 1969-ben alapították meg öten a Monty Pythont, amelynek két legnagyobb sikere az 1975-ös Gyaloggalopp és az 1979-es Brian élete volt. A Gyaloggalopp elhíresült ló nélküli lovaglását költségkímélés miatt találták ki, a filmet 230 ezer fontból forgatták, ami egy középkorban játszódó alkotás esetében nagyon kevés. Mindezek ellenére a film világszerte óriási siker, sőt kultuszfilm lett. A történet Artúr király és a Kerekasztal lovagjainak legendás vándorútjáról szól, a Szent Grált keresik. Az abszurd angol humorra épülő párbeszédek annyira sikeresek lettek, hogy több nemzedék idéz belőle a mai napig társasági események során hangos nevetések közepette.
