Bevakolt történelem

Művészettörténeti szenzációként emlegetik a viski református templomban feltárt középkori falfestményeket, amelyek — kiállva az idő próbáját — a hatalmas kőtemplom mintegy kétharmadában fennmaradtak. Kétségkívül a Magyar Királyság művészettörténetének páratlan alkotásai ezek, amelyek felekezettől függetlenül közös nemzeti kincsünket alkotják.

A munkálatok folytatódnak, a freskók teljes megtisztítását jövőre végzik el Fotó: Mudrák Attila

A kárpátaljai Visk a Felső-Tisza-vidék legnagyobb nyelvszigete, a települést etnikai és vallási sokszínűség jellemzi. Területi elszigeteltsége miatt Visk mindig nehezen érintkezett a legtöbb magyarlakta településsel, ennek eredményeképpen egyre inkább az elukránosodás veszélye fenyegette. A helyi magyaroknak a vészterhes időkben – ahogyan a mai napig is – a templom és az iskola jelentette a magyarság és a megmaradás bástyáját. A templomaikra méltán büszkék a viski magyarok, közülük is kiemelkedik a helyi református templom népszerűsége, amely már a freskók feltárása előtt is kiemelt turisztikai látványosságnak számított, de kétségkívül annak múltja és jelene is egyaránt említésre méltó.

Az egykor Máramaros gyöngyszemének is nevezett települést – Hosszúmező, Huszt, Máramarossziget és Técső mellett – Károly Róbert emelte koronavárosi rangra. Ezt követően épülhetett az 1300-as évek közepén a ma is fennálló, többszöri kényszerű átalakítást megélt kőtemplom. A kifestés a templom megépítése és a reformáció térnyerése közötti évszázadra, Jékely Zsombor művészettörténész szerint az 1420–1430-as évekre tehető.

A reformáció térhódítása meglepően gyorsan elérte a térséget, így 1523-tól a teljes viski gyülekezet evangélikussá, majd 1556-tól reformátussá vált. A templom freskóinak bevakolása mégsem a hitújítás éveihez volt köthető. Ugyanis az 1717-es utolsó tatárjáráskor a menekülő tatárok a templomot felgyújtották melynek következtében az egész tetőszerkezet teljesen leégett, valamint a templombelső is használhatatlanná vált. Ezután a templom még 33 évig állt fedél nélkül. Több évtizeddel később, a javítási munkálatok végeztével a református közösség immár a saját képére formálta a templomot, ezért a középkori freskókra úgymond új festés került.

– A viski református templom falfestményeit 1867-ben tüntették el véglegesen, amit az akkori lelkész azzal indokolt, hogy a képek nem összeegyeztethetők a református szellemiséggel, de a festés előtt szerencsére lejegyzett minden feliratot és ábrázolást, ami óriási segítséget jelentett a feltárás során – magyarázta Lángi József falkép-restaurátor a Teleki László Alapítvány sajtótájékoztatóján, aki a feltárási munkálatok menetét is ismertette. A kutatás és az első restaurálási munkálatok 2013-ban kezdődtek, amikor előkerültek a női szentek az ablakok közti falfelületeken, és az ezeket elfedő XVIII. századi festés. Mind akkor, mind most, a drámai változtatást a gyülekezet tagjai vegyes érzelemmel fogadták.

A munkálatok folytatódnak, a freskók teljes megtisztítását jövőre végzik el
Fotó: Mudrák Attila

Hosszú egyeztetés után a teljes feltárás a Teleki László Alapítvány szervezésében, a Rómer Flóris-terv pénzügyi támogatásával valósulhatott meg. A munkálatok során feltártak egy középkori, négy sávban megfestett krisztológiai ciklust. A legtöbb Zsigmond-kori krisztológiai ciklushoz igazodva a viski templomban is Jézus gyermekségét és passióját ábrázolják a falfestmények, de Krisztus földi működése nem része azoknak. Jól látható a betlehemi gyermekgyilkosság, a menekülés Egyiptomba, valamint a passió jelenetei – a Jeruzsálembe való bevonulástól egészen a Krisztus a pokol tornácán jelenetig –, majd ezt követően a ciklus a mennybemenetellel, illetve Mária halálával és Szűz Mária Krisztus általi mennyei megkoronázásával egészül ki.

Nincs még egy ennyire részletes falképciklus Kárpátalján, kivéve a gerényi templom kifestését, ahol a passió ábrázolása mellett Krisztus életéből vett jelenetek is láthatók. Ezek mellett a megfestett női szentek közül Alexandriai Szent Katalin, Antiochiai Szent Margit és Szent Borbála azonosítható, de egy tonzúrás szerzetes alakját is feltárták.

Dinamikus változások várhatók az elkövetkezendő három évben, hiszen a munkálatok folytatódnak – tudatta Lángi József. A kopott és sérült freskók teljes megtisztítását jövőre végzik el, ezután a vakolatok teljes kiegészítését, a harmadik évben pedig – terveik szerint – az esztétikai kiegészítést valósítják meg.