„Sokaknak szégyenérzetük volt, mintha ők tehetnének a történtekről”

– Vannak, akik még mindig nem tudták feldolgozni, hogy szerettei­ket málenkij robotra hurcolták és mindenüket elvették. Ez egy transzgenerációs trauma, amely máig hat az elhurcoltak és családjuk egészségi, lelki és sokszor anyagi állapotára is – mondta Makra Mónika történész, a Málenkij robot emlékhely koordinátora, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának titkára. A fiatal kutatót az életben maradottak lelki állapotáról, az emlékhelyről és a jövő kutatási lehetőségeiről kérdeztük.

Makra Mónika történész: Kiderülhet, milyen arányban voltak hadifoglyok és civilek a lágerekben Fotó: Katona Vanda

Ez a szám viszont csak azokra vonatkozik, akiket a kiérkezés után regisztráltak, sokan útközben haltak meg, sokakat pedig nem is regisztráltak. Régebben hatszázezerre becsülték a korabeli Magyarországról elhurcoltak számát, ma már látszik, hogy ez az állítást felül kell vizsgálni, hisz a Bognár Zalán által vezetett legújabb kutatások szerint közel egymillió lehet az elhurcoltak száma. – A kartonok tizen­nyolc pontban tartalmaznak személyi adatokat, szerepel rajtuk az elhurcolt neve, születési éve és származási helye. Nagy előrelépés, hogy lesz egy részletes listánk azokról, akik egészen biztosan kint voltak valamelyik lágerben, ám mivel ez a több százezer dokumentum cirill betűkkel van írva, a fordításuk legalább egy évbe telik, az adatok feldolgozása pedig akár egy évtizedig is eltarthat. Utána végre kiderül, milyen arányban voltak hadifoglyok és civilek a lágerekben, és sok új információt tudhatunk meg az elhurcoltak személyes életútjáról is – mondta a kutató.