– Ez a festmény Rozsda kaleidoszkópos korszakának egyik jelentős alkotása, a szétrobbanó formák, széttöredezett kompozíció jellemzi – tette hozzá a művészettörténész, majd Françoise Gilot-t, Picasso szerelmét idézte, aki azt mondta Rozsda Endréről, hogy türelemre és erőre van szüksége a nézőnek, mert nem mindenki léphet be Rozsda univerzumába. A képein ugyanis lehetnek hamis bejáratok és kijáratok, zárt ajtók, ez Kovács Krisztina szerint abszolút jellemző A kékszakállú herceg vára című festményre is.
A művészettörténész hangsúlyozta, hogy Rozsdára jellemző volt egy érdekes időfelfogás, a globális idő, amelyben együtt él múlt, jelen, jövő – ez a bonyolult időszerkezet töri szét a formákat a képein. Fazekas Gergely hozzátette, hogy a felrobbanó kompozíció, az intenzitás Bartók zenéjére is jellemző. És a Rozsda képén megfigyelhető, a valószínűleg vért szimbolizáló vörös foltok Bartók operájában is hangsúlyos helyen szerepelnek. – A zenében a kis szekund, ez a fájdalmas, éles disszonancia a vér szimbóluma.
Nagyon érdekes, hogy az operában zenei szinten hamarabb jelenik meg, mint a szövegben. Amikor Judit megszólal, hogy vizesek a falak, akkor a zenében megszólal a vért jelző kis szekund, ez azt jelenti, hogy Judit ártatlannak próbálja látni Kékszakállút, és a vért víznek szeretné hinni – hangsúlyozta a zenetörténész.
A harmincéves Várfok Galéria idei programjában hangsúlyos szerepet kapnak a különböző művészeti ágak, elsősorban a zene és a képzőművészet kapcsolatát bemutató beszélgetések. A következő két esemény a tervek szerint Szirtes János és Mulasics László kiállításaihoz kapcsolódik majd tavasszal.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!