Parasitus és kora

Ez egy családon belüli tragédia, mintegy megjeleníti az emberiség tragédiáját is, keresztény módon értelmezve, és persze a magyar nyelv remeke – mondta Bucz Hunor rendező.

– Hazánkban, ahol a gyarmatosítás legkülönbözőbb fajtái, a tömeggyilkosságtól kezdve az igaz­ságtalan és jogtalan békekötéseken át a gazdasági rabláncra fűzésig minden előfordult, máig igaz és időszerű Bornemisza Péter gondolata: hogyan lehet egy nemzet önálló, szuverén, ha a nemzet tagjainak nincs eszköze megvédeni a nemzet testét az idegen uralomtól? – mondta a Magyar Nemzetnek Bucz Hunor rendező, aki a Térszínház társulatával Bornemisza Péter születésének 485. évfordulóján ismét színpadra viszi a Magyar Elektrát.

Európában fénykorát éli a reneszánsz és a humanizmus, terjednek a protestáns tanok, vallásháborúk törnek ki, az Oszmán Birodalom pedig rohamtempóban terjeszkedik. Túl vagyunk a mohácsi vészen, Buda ostromán, és megszűnt a Szent Korona országa. Ebben az időszakban fordítja le és írja át Bornemisza Péter protestáns prédikátor Szophoklész Elektra című drámáját 1558-ban, és adja neki a „Tragoedia magiar nelvenn az Sophocles Elect­rajabol” címet.

Az átirat az eredeti mű negyedével hosszabb lett, és kiegészült Parasitus karakterével, az udvarházak környékén megjelenő élősdik megtestesítőjével. Bornemisza a kor égető problémái mellett erkölcsi kérdésekre is reflektált, az átiratban hangsúlyos a paráznaság, hiszen Clitemnestra, Elektra anyja megöli férjét, a Trójából győztesen hazatérő Agamemnón királyt, majd annak testvérével, Aegistusszal paráználkodik.

– Ez egy családon belüli tragédia, mintegy megjeleníti az emberiség tragédiáját is, keresztény módon értelmezve, és persze a magyar nyelv remeke, amit újra meg újra színpadra viszünk, nem torzítjuk el és nem modernizáljuk. Bornemisza tanárként és prédikátorként életével és műveivel mutatott példát a magyar értelmiségnek, a XVI. század derekán megfogalmazott felvetései azóta is érvényesek, nemcsak azért, mert örök gondolatok, hanem mert nemzeti alapkérdéseket is érintenek – mondta Bucz Hunor, aki a darab első változatát a 2006-os őszi eseményekre reagálva rendezte meg, miután Gyurcsány Ferenc regnálása alatt ártatlan megemlékezőket vertek meg rendőrök az utcán. Azóta újrarendezte a darabot, sokkal keményebben és sokkal expresszívebben fogalmazva meg az alapproblémákat.

– Vajon mi az ember feladata, ha a király jogtalanul uralkodik? Hogy szabaduljon meg az ember a gyarló uralkodótól? Ezek a kérdések felvetik a Szent Korona-tan lényegét, ami kimondja, hogy az uralkodó felett az Isten uralkodik, és ha nem teljesíti az isteni parancsot, akkor a nemzet megszabadulhat tőle – mondta a rendező, aki szerint felelős emberekként muszáj foglalkoznunk azzal, hogy mit tehetünk a történelmi, az emberi és az isteni igazságért. A főbb szerepekben Papp Annamária (Elektra), Szamosvári Gyöngyvér (Clitemnestra), Csuka János (Aegistus), Bódi Beáta (Chrisotemis), Kovács István Ákos (Parasitus) és Téglás Márton (Mester) láthatók. A színdarabot ma este és január 22-én is előadják a Térszínházban 19 órai kezdéssel.