Adalékok Révay Mór Jánosné 1945 utáni életéhez

Nemcsak a könyvtárakat járták különféle összetételű alakulatok, óriási károkat okozva a könyvvagyonban.

A Magyar Nemzet 2020. május 15-ei számában Pataki Tamás beszélgetett Nagy Gyöngyivel, a Révay Mór Jánosné 1918-1919-es Naplójának a Kárpátia Stúdió kiadásában megjelent kötet bevezetését író történésszel. (Érdemes megjegyezni, hogy a könyvet a Szépmíves Kiadó is közreadta; ezt a kiadást a lap 2020 április 21-ei száma recenzálta) A beszélgetésben elhangzik, hogy Révayné 1945 utáni sorsásról alig vannak adatok.

1949-ből azonban fennmaradt egy sajátságos írat a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában. A dokumentumot, egy rendőrségi vizsgálat jegyzőkönyvét Nagy Gábor tette közzé a levéltár Archivnet című kiadványában.

Az irat megértéséhez 1945-ig kell visszamennünk. Az Ideiglenes Kormány által 1945. január 20-án Moszkvában aláírt fegyverszüneti megállapodás 16. pontja kimondta, hogy „irodalmi termékek kiadása, behozatala és terjesztése” Magyarországon a Szovjet Főparancsnoksággal való megegyezés szerint lehetséges. Ez a pont adta meg az elvi lehetőséget a következő évek nagymértékű könyvbezúzásának a könyvtárak, könyvkereskedések és magánszemélyek tulajdonában található kötetek közül. A Miniszterelnökség 1945. február 26-án tette közzé 530/1845. sz. rendeletét A fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről címmel. A könyvek kivonása el is kezdődött, de meglehetősen vontatottan haladt, ezért 1945 nyarán egy jegyzéket tettek közzé a kivonás megkönnyítése miatt

A fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzéke címmel. (Bp 1945, Miniszterelnökség Sajtóosztálya). Az 1. sz. jegyzéket még három követte. A jegyzékben szereplő könyveket kellett beszolgáltatni. Az 1. jegyzéken a 33. oldalon egyébként Révay Mór Jánosné kötete is megtalálható.

Nemcsak a könyvtárakat járták különféle összetételű alakulatok, óriási károkat okozva a könyvvagyonban, hanem – feltehetően feljelentés alapján – magánszemélyeket is ellenőriztek. A könyvek begyűjtése éveken keresztül tartott, Révay Mór Jánosné lakásába 1949 elején mentek ki a hatóság emberei.(Nem tudjuk, hogy ez még a Kelenhegyi út 21. szám alatti villa volt-e.) Megállapították, hogy az idős hölgy megsértette a jogszabályokat, mivel nem jelentette be a tulajdonában lévő „fasiszta” könyveket.

A Révai Mór. Jánosné elleni 1949. január 17-én megtartott rendőrségi tárgyaláson dr. Csatószegi Viktor rendőr ezredes volt a büntetőbíró. Az 530/1945. M.E. rendelet 1. §.-ába ütköző kihágás miatt ítélte el a bíróság, a vád szerint a lakásán tartott fasiszta sajtótermékeket nem szolgáltatta be. Révainé védekezését, miszerint a férje után hátramaradt mintegy tízezer kötetből álló könyvtárából a fasiszta könyveket kiválogatni nem tudta, a bíróság elutasította.

Végül is az özvegy a vádakat elismerte, és a bíróság az 530/1945. M.E. rendelet 6. §.-a alapján 200 forint – akkor nagyon jelentős összegű –bírságra, illetve nemfizetés esetén pedig 10 napi elzárásra ítélte az idős asszonyt, akinek korát és vagyoni helyzetét is figyelembe vette az ítélet. A vádlottól lefoglalt nyolc darab fasiszta sajtóterméket a rendőrség elkobozta, és 1949. március 1-jén dr. Vág Ernő rendőr százados átküldette az Országos Széchényi Könyvtárnak.

Nem tudjuk, milyen könyveket koboztak el és azt sem, hogy Révayné saját kötete is közte volt-e. Mindenesetre az idős hölgy mintegy három évtizeddel később is találkozott a bolsevik diktatúrával.

A szerző ny. könyvtárigazgató