Dank Agápra emlékezünk halála százötvenedik évfordulóján

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A pesti ferences templomban május 8-án évről évre megemlékeznek Dank Agápról, a rendház egykori főnökéről, aki 1849-ben titokban a templom kriptájában temettette el Batthyány Lajos miniszterelnök holttestét. Az emléktáblája előtti mellékoltárnál a bátor gvardián lelki üdvéért mondott idei mise a járványhelyzet miatt hívek nélküli lesz.

Fáy Zoltán
2020. 05. 08. 7:04
Dank Agápra emlékezünk halála százötvenedik évfordulóján
Nagy idők tanúja volt, csontjai az örök városban nyugszanak
Nagy idők tanúja volt, csontjai az örök városban nyugszanak

P. Dank Agáp gvardián legismertebb hazafias tette azonban a kivégzett miniszterelnök eltemettetése volt, amivel saját életét is kockára tette. Batthyány agyonlövése után a hatalom rendelkezése alapján a holttestet jeltelen sírban akarták eltemettetni. A Rókus Ispotály halottasházában, ahol többnyire hozzátartozók nélküli elhunytak holttestei sorakoztak az elföldelésre, Szántófy Antal józsefvárosi lelkész először azt kérte az igazgatótól, hogy a földi maradványokat szállítsák a pesti ferencesekhez. Ehhez azonban nem járulhattak hozzá a hivatal emberei. Így Szántófy káplán arra tett javaslatot, vigyék a földi maradványokat a józsefvárosi temetőbe. Ez már nem ütközött akadályba. A bátor pap cselhez folyamodott: a sírt nem ásatta ki kellő mélységre, így mikor megérkezett az egyszerű létrás kocsi, színpadiasan kifejezte elégedetlenségét. Mivel ekkor már késő éjszaka volt, nem lehetett sírt mélyíteni, így visszafordította a halottas menetet a ferencesekhez, ahol a kriptában Dank Agáp házfőnök szerzetestársaival együtt megadhatta a végtisztességet.

A házfőnök később országos hírű népszónok lett, aki Scitovszky érsek kérésére Linzben tanulmányozta a népmissziók szervezésének módszereit. Pécstől Rimócig, Dunaföldvártól Boldogasszonyig hívták az egész országban lelkigyakorlatokra, főként adventi és nagyböjti időszakban. Hamarosan tartományfőnöki tanácsossá választották. 1860-ban ő lett a Szűz Máriáról Nevezett Ferences Rendtartomány elöljárója, és pozsonyi székhelyéről csak 1863-ban kerülhetett vissza a pesti rendházba. Sok feladatot kapott itt is, ám csak hat évig élhetett a Duna partjához közel, mert a pápa 1869-ben a rend legfőbb elöljárójának tanácsadójává nevezte ki.

Ez az utolsó megbízatás végzetesnek bizonyult a „mellbeteg” szerzetes számára. Novemberben indult az örök városba. A helyi viszonyok nem csak a hideg miatt voltak nehezen elviselhetők a kórságtól gyötört embernek. Csupán otthonról hozott kis rézedényével valamelyest sikerült fűtenie a téglapadlózatú cellát. És mint elpanaszolta, Rómában még aranyért sem lehet a magyarhoz hasonló tollal töltött paplant találni. Állapota a szokatlan körülmények miatt gyorsan romlott. A halálos ágyán végig tiszta öntudattal beszélt a körülötte állókhoz, de utolsó kérése az volt: ne szólítsák, hadd tölthesse minden idejét imádsággal.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.