Novák Péter szerepelt a rockoperában, majd rendezte is + videó

Az István, a király iskolába megy elnevezésű verseny véget ért a virtuális térben. Manapság az online kapcsolattartás, oktatás hétköznapinak mondható, de vajon hogyan érintette a vetélkedőt? Erről kérdeztük az egyik zsűritagot, Novák Péter táncost, koreográfust, rendezőt, énekest, műsorvezetőt.

A magyar kultúra összetartó erejét a Felszállott a páva műsorvezetőjeként is megélheti Fotó: Falus Kriszta

– Nekem komoly tanulságként szolgált, hogy ilyen platformon is lehet bölcs döntést hozni, azaz nyugodtam beengedhetjük ezt a technikát a lakásunkba. Mivel a résztvevők gyerekek voltak, felelősségünk szintén hatványozott volt, azonban világossá vált, hogy a kamerákon keresztül is levonhatók a tanulságok – jelentette ki Novák Péter.

A két forduló közti instruálás közben a szülők megkereshették őket írásban, telefonon vagy videóbeszélgetésen keresztül, de a rendező ilyenformán azért nem vállalkozna színházi előadás megrendezésére. Ahogy attól sem tart, hogy komolyságát veszti például István és Koppány kettőse, ha azt tizenéves kamaszok adják elő.

– Mégis csak ember és ember közti kapcsolatról szól a színjátszás. Én tizenhárom évesen találkoztam először a darabbal, amikor 1983-ban a Királydombon gyerektáncosként részt vehettem az ősbemutatón. Rendkívül meghatározó élmény volt. Úgy éreztem, értem minden szavát, azt, amiről szól – idézte fel a múltat a műsorvezető, aki elárulta, hogy a próbák alatt megtanulta az összes szerepet, a mű kamaszkora szerves részévé vált.

– Talán az én sorsom is hitelesítheti az ötletet, akinek életét végigkísérte az István, a király. Fiaim azzal párhuzamosan növekedtek, ahogy én meneteltem a rockoperával a Kárpát-medence különböző pontjain. Ők közben szivacsból mikroportot gyártottak, jelmezeket készítettek. A mai napig ott árválkodik a kertben a fenyőfalécekből összeütött kereszt – mondta a koreográfus, aki táncolt, játszott különböző felújításokban, végül maga is rendezett egyet. Novák Péter szerint a mű úgy nevelte gyerekeit saját gyökereik megismerésére, hogy az a maga természetességében zajlott le, hisz sokkal többet ér egy efféle kulturális élmény, ami a szíven keresztül jut el az agyba, mintha az iskolában, a kötelezősége miatt, megmarad a memoriterek szintjén.

De mi a mű titka? Hisz politikai rendszerektől, pártszimpátiától függetlenül érvényes, népszerű mind a mai napig. Novák Péter úgy látja, hogy nagyon jó ötlet egy nemzet megalakulásáról darabot írni, pont mint egy vallás alapításáról (lásd Jézus Krisztus szupersztár), mert egy nagy és viszonylag jól definiálható közösség identitását jeleníti meg, és ennek megélése a legősibb európai színházi hagyományra, az ókori görögre vezethető vissza. – Ezt az ősi katarzisélményt idézi az István, a király, amikor a végén közösen énekeljük a Himnuszt, és egy közösséghez tartozónak érezzük magunkat. Ez az, ami pártállástól, világnézettől függetlenül mindig működni fog, hiszen arról szól, honnan jöttünk és – tehetséges rendezői koncepció esetén – arról is, hol tartunk éppen – vélekedett Novák Péter, akinek színészként megadatott az az élmény, hogy nemcsak a határon belül érezhette, éreztethette meg az együvé tartozás élményét, de Székelyföldön is. – Ott szerepel életem első három legmeghatározóbb élménye közt, ráadásul mindkét ágon határon túliak vagyunk, apain erdélyiek, így ez még inkább fokozta az élményt. Csíksomlyón minden eljátszott hang egészen más súllyal bírt – emlékezett vissza a rendező.

A magyar kultúra összetartó erejét a Felszállott a páva műsorvezetőjeként is megélheti
Fotó: Falus Kriszta

A magyar kultúra nemzetet összetartó erejét Novák Péter a Felszállott a páva műsorvezetőjeként szintén megélheti. A műsor szórakoztatva láttatja, amint a kiemelkedő állami támogatás, a Csoóri Sándor-program segítségével ma már a Kárpát-medencében és a szórványban élők visszatanítása zajlik.

– Szüleim munkássága bizonyította az elmúlt 40-50 évben, hogy ez elsősorban nem csak pénz kérdése, a műfaj mikroközössége akkor is bizonyított, amikor egy fillér támogatást sem kapott. Nem a kultúratámogatás mennyiségével van a baj, hanem az elosztással, ahogy például a táncos szakma csak papíron rendelkezik színházzal – mondta a rendező, aki szerint érdemes lenne elsősorban szakmai és széles körű értékrendi alapon eldönteni, hogy mire fordítsák az egyébként valóban jelentős összeget az adófizetők pénzéből, ha már ők a közönség.

De térjünk át a Fölszállott a pávára. Novák Péter elárulta, hogy Csoóri Sándor özvegye, dr. Balogh Júlia, a produkció vezető szerkesztője harcolta ki, hogy a közszolgálati televízióban megvalósuljon a műsor, ami arról szól, amiben mi, magyarok valóban különlegesek vagyunk. – Állandóan keressük azt, hogy mitől lennénk speciálisak a népek tengerében. Hát bizony a magunk és a Kárpát-medencében élő szomszédaink kultúrájának összeadódása szülte végeredménytől, népművészetünktől, ami kifejezetten egyedülálló gazdagsággal bír világszinten is – így a rendező.

Ha már a televízió szóba került, a Partitúra című műsor is éppen ezt a kulturális gazdagságot mutatja be. Novák Péter szerint Miklósa Erika és Batta András személyisége a kohézió a sokszínű, eklektikus műsorban, majd bevallotta, hogy számára jutalomjáték ez, amelynek keretében olyan helyekre juthat el, olyan emberekkel ismerkedhet meg, akik visszaadták a bizakodását az értelmiség szerepében, akikre egyszer biztosan odafigyel majd a világ.