Későbbi feleségével, az Erdélyből, Szilágysomlyóról származó Báró Györffy Magdolnával Debrecenben hozta össze őket a sors, mindkét család ugyanis itt telepedett le. Énekelni a helyi zenedében Hoór Tempis Erzsébetnél tanult, majd a budapesti Zeneakadémián, dr. Molnár Imre tanítványaként végzett 1941-ben. Itt figyelt fel a hangjára Vaszy Viktor, a neves zeneszerző, karmester és zenepedagógus, aki a kolozsvári operaház igazgatójaként, a diplomaszerzés után nyomban leszerződtette. A tehetséges kezdő debreceni énekes Kolozsvárott, a Traviatában mutatkozott be a Granvill doktorként, több nagyobb szerepet is kapott, de közbeszólt a világháború. Akkoriban írta róla az egyik lap, hogy „kisgyerekként Debrecenben még csengő szopránt énekelt, aztán a nagyfiú mély hangjára figyeltek föl. A színpadra vezető út nem is volt »rögös« a számára, már húszévesen operaénekes lett.” Méghozzá Kolozsvárott, ahol remek műhelymunka folyt kitűnő szakemberekkel! A II. világháború azonban hamar megszakította szépen felívelő karrierjét, kikerült a szovjet frontra, ahol nem hagyott fel az énekléssel, egyre érettebb hangjával szórakoztatta a harcokban megfáradt magyar katonákat. Ahogy fia, a szintén énekművész ifj. Domahidy László megfogalmazta: „Apukám két év alatt kiénekelte magát a hadseregből, a Debrecen felé közeledő fronttal ugyanis hazahozták, ráadásul a városban megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormánynak is többször fellépett”.
1947-től már a Magyar Állami Operaház magánénekese. Az operaház „aranykorának” volt a tagja, ahol a szerzők az ő habitusára, mély basszusára komponáltak, illetve alakítottak szerepeket, mint például: Farkas Ferenc Csínom Palkó című daljátékának Tyukodi pajtását, Ránki György Pomádé című darabjának címszerepét vagy Szokolay Sándor Vérnász című művének apafiguráját, de Ránki rádió- és gyermekoperáinak karakterszerepeit is. Farkas Ferenc Vidróczki – Erdei betyár című romantikus daljátékába pedig a szokatlanul sok prózai szöveg miatt került be, a szerző különféle zenés darabokból és műsorokból ugyanis jól ismerte Domahidy rendkívüli színészi kvalitását, amelyet a korabeli zenei kritikák rendszeresen kiemeltek. Az operaénekest az 1959-ben indult Magyar Televízióban szinte az első adástól kezdve foglalkoztatták. Játszott többek között a Palacsintás király című zenés tévéfilmben, de szerepet kapott mozifilmekben is, például a Gábor diákban és a Délibáb minden mennyiségben című alkotásban. A Magyar Rádió Csinn-bumm cirkusz című gyerekműsorában pedig hatalmas termete miatt a csupaizom Muszkli Miskát alakította. Fiatal korában az éneklés mellett több sportágban kipróbálta magát, bokszolt, birkózott, szertornázott… Szívesen szinkronizált is. Többek között a népszerű amerikai rajzfilmben, a Foxi Maxiban csendült fel híres basszusa, szinkronszerepeiért Nívódíjat kapott.)
