A Nagy Generáció „növendéke” a zenéről

Csaknem kizárólag a Vas-megyei zenei eseményekkel foglalkozik Gróf István – „civilben” nyugalmazott agrármérnök – zenei szerkesztő-publicista első zenei tárgyú (amúgy más témában immár a nyolcadik) kötete, a Fülig a zenében. Saját szemüvegén keresztül láttatja az utóbbi negyven esztendő hazai, illetve a lakóhelyéhez közeli ausztriai történéseit; a koncertbeszámolóktól kezdve a lemez-, illetve filmkritikán át az általa szerkesztett-vezetett rádiós blues műsorokig, illetve a személyes interjúkig. Ars poeticája: műfajoktól függetlenül csak jó és kevésbé jó zene létezik.

Muníció tehát bőven akad, kérdés, hogy igény is van-e az élmények publikálására? Szerencsére van. A Fülig a zenében kötet aprólékos műgonddal szedi rendszerbe a szerző valamennyi publikált koncertélményét, illetve a zenével kapcsolatos egyéb tevékenységét. Negyven esztendősen a Sárvári Hírlap városi újságban teheti közzé első koncertélményeit, bár ekkor még inkább közéleti témákban olvashatók megnyilvánulásai. Mint elkötelezett The Rolling Stones-rajongó nem csupán a rendszerváltozás kori, bécsi Práterben tartott koncert, de a későbbi két, Népstadionbeli monstre előadás is terítékre kerül. Az első fejezetet, műfaj szerint tematizálva, teljes egészében a koncertbeszámolók teszik ki: a blues-rocktól a beatzenén keresztül eljutunk a kemény rockig, de bőséges teret kap a Sárváron Valami Jazz címmel megrendezett, illetve a szombathelyi Lamartin-jazz fesztivál minden részletre kiterjedő és dokumentált eseménye is. Némely előadó persze más-más esemény kapcsán többször is felbukkan, ami összevetésre jó ugyan, ám nem biztos, hogy az olvasó is éppen így látja…

A saját szórakoztatásra, illetve gyűjtői-, rajongó szenvedélynek köszönhetően a hosszú évek során összeállt hanglemezgyűjtemény sem porosodik a polcokon: a kizárólag blues lemezekről előbb recenziók jelennek meg immár egy internetes szakportálon, ebből kinőve pedig egyenes út vezet a blues témájú, a kétezres évek elején indított rádióműsorokig. Sárvárott, Sopronban, illetve Szombathelyen több zenei ismeretterjesztő sorozatot is sikerül útjára bocsátani, többnyire a blues témájában, de a „Magyarock” adásciklus keretében a rockzene is teret kaphat a szerkesztő-műsorvezető Gróf István ötletéből, illetve jóvoltából.

Jól illeszkednek a sorba a mozifilm-kritikák, amelynek a szerző külön fejezetet szentel. Ebben górcső alá veszi – többek között – a Led Zeppelin Celebration day, vagy a The Rolling Stones több koncertjének külön-külön megörökített filmváltozatát, de bonckés alá kerül Martin Scorsese alkotása is a méltatlanul háttérbe szorított The Beatles-tagról, George Harrisonról.

Gróf a zenei újságírás talán legizgalmasabb szeletében, az interjúban is figyelemre méltót alkot. E műfaj azért is érdekes, mert a kulcs a riporter, a kérdező kezében van; kérdés, nyitja-e partnerének, beszélgetőtársának lelki ajtaját? Felkészült újságíróként a szerző kérdései elsősorban a szakmát célozzák, ugyanakkor magát az embert is igyekszik bemutatni. Írásain átsüt a (zenész) szakma iránti mélységes elkötelezettség, nyelvezete intellektuális, mégis közérthető. Precizitása, gyűjtőszenvedélye a könyv szerkesztésében is tetten érhető, a megőrzött koncertbelépőjegyektől a filmplakátokig mindent igyekeztek dokumentálni.

Mindezek összessége olvasmányossá, érdekessé teszi ezt a némileg rendhagyó, bőséges kötetet, amely nem csupán szórakoztat, de a szerző reményei szerint talán a fiatalokkal is megszeretteti a Nagy Generáció zenei korszakát.

(Gróf István – Fülig a zenében, Szülőföld könyvkiadó, 2020, 638 oldal)