A köböre ősi lovas csapatjáték, amelyet harcos eleink a közép-ázsiai sztyeppéken játszottak, s egészen az 1920-as évekig jelen volt a magyar pusztán. A játék az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő etnosport besorolása alá tartozik, amely egyrészt sport, másrészt egy nemzet kultúráját, történelmét, önazonosságát kifejező játék is egyben. Elnevezése utal a kékes színű farkasbőrre, amit a lovas pásztorfiúk játszadozva egymásnak dobáltak a lóháton vágtázva, miután elejtették a nyájat fenyegető farkast. A játék lényege, hogy a 35-45 kilogrammos, fogantyúkkal ellátott, szőrös bőrzsákot (a „kecskét”) a versenyzők próbálják az ellenféltől megszerezni és bevinni a kijelölt célba. Ez a nagy képzettséget, erőt és kitartást igénylő lovas játék szkíta, hun, türk és magyar hagyományok alapján került a Kárpát-medencébe, és a kunok tartották életben az Alföldön. Hazánkban körülbelül 20 éve kezdték újra játszani hagyományőrző napokon.
A hun, türk gyökerű népeknél ősidők óta játsszák a köbörét. Minden nép saját nyelvén nevezi meg a játékot: a kazahoknál, kirgizeknél kökpár, orosz nyelvterületen kokboru, Közép-Ázsia déli részén buszkasi a játék neve. Magyarországon a kunok őrizték meg ezt a lovas ügyességi csapatjátékot köböre néven. Tavaly Kazahsztán csapata volt a Köböre-kupa külföldi vendége, erre az évre Törökország fogadta el a szervezők meghívását. A járványhelyzet miatt a nemzetközi esemény azonban meghiúsult. Ennek ellenére sok meglepetéssel készülnek. Először mutatkoznak be női köbörések két, felnőtt és ifjúsági kategóriában, amely nemzetközi szinten is kuriózum. – Jelenleg a köböre szabadidősport, hagyományőrző lovas csapatjáték, sokat kell még tenni azért, hogy a sportban szakággá váljon – fogalmazott a főszervező.
