Ők maguk sem gondolták volna, hogy mekkora lavinát indítanak el, de 1980-ra a fél ország Hungária-lázban égett. A magyarok igyekeztek bepótolni, amit az ötvenes években – nem önszántukból – elszalasztottak.
Innen szép nyerni
A Hungária 1979-re nem kis hullámvölgyet szenvedett el: nagylemezkiadásuk elől tartósan elzárkózott a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV), pedig egy Beatles-láz című anyagot leadtak a kiadónak még 1977-ben. A reménytelenséget látva basszusgitárosuk, Sipos Péter emigrált, hárman maradtak, Fenyő Miklós zenekarvezető, énekes, billentyűs, Kékes Zoltán gitáros és Szikora Róbert dobos. A három muskétás Fenyő Miklós lakásán tartott válságtanácskozásán úgy döntött, hogy együtt maradnak, de új tagokat kell szerezniük. Ekkor nagyon maguk alatt voltak, de éreztek erőt magukban, hogy újra talpra álljanak. Ahogy mondani szokás: innen szép nyerni. A németországi koncertjeiket menedzselő Michael Siegel – aki megérezte az idők szavát – tanácsára szaxofonost és énekesnőt kerestek, illetve Szikora Robi közbenjárására bevették Novai Gábort basszusozni, aki akkor éppen a felbomlott Generál romjai alól igyekezett kikászálódni, és nagyon örült a felkérésnek. Kis intermezzóként még ezt megelőzően Galácz Lajos neve is felmerült a Neotonból a bőgős posztra, de végül elvetették az ötletet. Korábban játszott már a Hungáriával, és egy kislemezt is felvett velük 1971-ben Fekete Gyula szaxofonos, aki szintén elfogadta a meghívást. Az énekesnői pozícióval már nagyobb gondban voltak a fiúk – még Zalatnay Sarolta neve is felmerült, de ő a többi meghallgatotthoz hasonlóan azzal utasította el a lehetőséget, hogy szerinte ehhez a stílushoz nem kell képzett hang, ami persze nem volt túl helyén való érvelés, a sikerek láttán pedig minden énekesnő bevallotta, hogy rosszul döntött –, aztán Fenyő Miklós ajánlására bevették egy régi ismerősét, az akkor éppen a mentőszolgálatnál dolgozó Dollyt. Utólag megjegyezhetjük, ennél jobb döntést nem is hozhatott volna egyik fél sem.

Fotó: MTI/Földi Imre
Elkezdtek próbálni Szikora Róbert nagymamájánál, aki nemegyszer még reggelivel is kedveskedett a zenészeknek. Két hónap alatt kialakult az új repertoárjuk, miután egy hosszas beszélgetés után elhatározták, hogy rock and rollt kellene játszaniuk, és ennek jegyében egy sor zenei ötlettel álltak elő, amiket szinte mind nagy külföldi slágerek ihlettek. A régi-új stílushoz új megjelenés is dukált, így varázsolták egy csapásra Magyarországra a színes zakós, napszemüveges, flitteres, hátranyalt hajú, szivárványszínű neonparádét, majd elhatározták, hogy az új arculatukat megmutatják a közönségnek, akik majd eldöntik, kell-e ez az amerikás stílus ide, a Kádár-barakkba.