Ragyogó tárlat a barlangban

Az Öreg-tó partján álló tatai vár leglátványosabb középkori épületeink közé tartozik. Az erődítmény egy része bármikor megtekinthető, azonban néhány helyiségébe csak kivételes alkalmakkor térhet be a látogató. Ez utóbbiak közé tartozik a török kori bejáró, amely egy rusztikus kövekből épült boltozatos folyosó. Jelenleg különleges kiállítási térként működik, ahol idén 24 kortárs művész alkotásai láthatók arról, hogy ki miként érzékeli a belső fényt.

Szobrok, rajzok és festmények készültek a „belső fényről”. Fotó: facebook/Tata város

A Barlang/Grotta kiállítás kurátorai Kövesdi Mónika művészettörténész és Kammerlohr-Kováts László képzőművész nyolc éve gondolták ki, hogy a barlangként is meghatározható helyszínre tematikus pályázatot hirdetnek fiatal képzőművészeknek. A kiállításra negyven évnél fiatalabb képzőművészek és művészeti egyetemek hallgatói jelentkezhetnek többek között festménnyel, grafikával, szoborral, installációval. A kiállítást meghívásos és szabad beadásos rendszerben rendezik meg. A korábbi kiállítók meghívottként szerepelhetnek korhatár nélkül.

Minden évben más-más téma köré szerveződik a kiállítás. Az utóbbi évek Grotta-tárlatainak témái: árnyék, de profundis, a sötétség. Az idei ragyogó tárlat ennek az ellentétét kínálta fel, a belső fény kifejezését. Kövesdi Mónika a kiállítás megnyitóján a belső fény meghatározásával kezdte a tárlat bemutatását. Elmondta, ez egy megfoghatatlan jelenség, értelmezése több síkon lehetséges. A terjedése fizikailag nem leírható, inkább az érzelmekhez van köze, a lélekhez. A megfoghatatlan metaforája, a lélek tájainak energiagóca, kivetülése: erő, szellem, érzelem, képzelet. A művészet maga.

Szobrok, rajzok és festmények készültek a „belső fényről”
Fotó: Facebook/Tata város

A témát idén a kiállítás másik kurátora, Kammerlohr-Kováts László képzőművész, a tatabányai A Vértes Agorája Kortárs Galéria vezetője ajánlotta. A képzőművész szerint a Grotta azért különös helyszín, mert a világok közötti átjárót szimbolizálja, a transzcendens és materiális közötti átjárót. Ez egy szakrális tér, így átnemesedik benne minden alkotás.

A tematika a legszélesebb értelmezést kínálta a művészeknek, akik nem riadtak vissza attól, hogy ezt szabadon értelmezzék. A technika teljesen szabad, nincs megkötés. Van köztük ceruzarajz, egyedi grafika, olajfestmény, faszobor, üvegszobor, szitanyomat, akvarell, tus. A kiállítás azt mutatja be, ki hogyan érzékeli a belső fényt. Léteznek klasszikus eszközök az ábrázolásra: az arany és az üveg. Ilyen Lendvai Péter üvegszobra, Borbély Máté alkotása, Németh Anita táblaképei. A csalóka, az olcsó fény, a hamis ideálok megjelenése Csernátony Lukács László Cacao, sex, hamburger című művén lelhető fel. Kacsák Tamás humoros, ironikus válasza az arany hátizsák (dizájntáska), amelynek címe: Szuvenír (sorozat)-Szentföld. Idén Schenk Attila Sovány angyalok című vegyes technikával, OSB-lapra készített alkotása nyerte el a kiállítás díját.

A kiállítás augusztus 15-ig látogatható 10 és 18 óra között.