Gondolták volna, hogy Aba Sámuel, a harmadik magyar király sírját és csontvázát egy szocreál művelődési ház parkolójában kell keresni? Ráadásul a helyi tanácselnök egy Kádár-kocka lakóházat is épített palotájára, templomára?
A múltpusztító kommunista időszakban semmibe vették a romokat, sok követ és csontot egyszerűen a sittre vágtak, ám most végre feltárják Aba Sámuel királyi központját,
ami a palotáját és egy királyi alapítású bencés monostort rejt a föld alatt.
– Az Abák Attila hun király leszármazottai a magyar hagyományok szerint, mégpedig Csaba ágán. Hogyha valamely Aba nemzetségbe tartozó férfinak meg tudjuk határozni a DNS-ét, és ez megegyezik az Árpádokéval – akik szintén Attila leszármazottainak tartják magukat –, akkor kiderülhet, hogy Attila lehet a közös ősük, így újra kell írni a történelemkönyveket. Ezáltal indirekten lehetne bizonyítani vagy ki lehetne zárni azt, hogy az Árpádok Attila leszármazottai
– mondta kérdésünkre Kásler Miklós miniszter, akit az abasári feltárás jelentőségéről kérdeztünk.
A miniszter azt is elárulta, hogy hun leszármazottak csontvázát keresték, ezért fontosak az Abák.
– Szorgalmaztam, hogy a Magyarságkutató Intézet kezdje el az egykori magyar királyi székhely feltárását, mert az ottani csontokból származó eredmények nagyon jól kiegészíthetik, újabb adatokat szolgáltathatnak az eredetvitához. Kiderült, hogy Szent István korában volt egy másik, a gyulafehérvárihoz hasonló, nagy méretű templom Abasáron. Ezek szerint a harmadik magyar királynak jelentős keresztény udvara volt, mindez Aba Sámuel és Orseolo Péter harcát is új perspektívába helyezheti – mondta Kásler Miklós.
Mivel Szent István halála után nem akárkit választottak volna magyar királlyá, különösen érthetetlen, hogy a magyarság történelmének ilyen fontos helyszínét eddig – pár félbehagyott próbálkozás után – nem kutatták. A Magyarságkutató Intézet régészei szerint a mostani munkálatok sok eredménnyel kecsegtetnek.
Ide temetkeztek Aba Sámuel egyenesági leszármazottai
– Először alaposan fel kell tárni a korai templomot elfedő középkori rétegeket, és meg kell vizsgálnunk, hol és hogyan tudunk mélyebbre ásni – az értékes romok megóvását figyelembe véve – annak reményében, hogy megtaláljuk a királysírt – mondta Makoldi Miklós ásatásvezető régész, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója.
Az igazgató elmondta, hogy a korábban megtalált XI. századi rotunda és egy talán kápolnának értelmezhető épület mellett az idei évben sikerült megtalálniuk a bencések által épített XIV–XV. századi nagy méretű gótikus csarnoktemplom szentélyét, amely előkelő Aba-nembeli nemesek sírjait rejti.
– Az igazi szenzáció viszont az, hogy a gótikus templom szentélye alatt előkerült egy félköríves szentélyzáródású korai templom maradványa is, amely minden bizonnyal azonosítható azzal a bencések által az 1040-es években épített templommal, ahol harmadik magyar királyunk, Aba Sámuel maradványait végső nyugalomra helyezték. Később pedig ide, az ősi királysír mellé temetkeztek az utódok is, nevezetesen a kisnánai vár birtokosai: az Aba nembéli Nánai Kompolt család tagjai – mondta Makoldi Miklós.
