Elárverezik Ady Endre egy szabadkőműves lányának írt Hiszekegyét

Évtizedek óta lappangó Ady-verskéziratot árvereznek el egy aukciósház nemzetközi online nagyárverésén. A költő az Én jó Hiszekegyem című költeménye az őszi aukciók egyik érdekes tétele.

A magyar aukciósház kalapácsa alatt kerülhetnek új tulajdonoshoz Gerő Ödön (1863–1939) író, lapszerkesztő és leánya Gerő Zsófia hagyatékának kincsei. Ezek közül a legkiemelkedőbb darab Ady Endre Én jó Hiszekegyem című versének kétoldalas kézirata – mondta el lapunknak Csonka Krisztián az aukciósház cégvezetője. A vers a Nyugat 1914. évi 16–17. számában jelent meg először, majd az Utolsó Hajók című kötetben nyomtatták ki. A vers Boncza Berta, Csinszka által feliratozott papírral borítva, karácsonyi ajándék volt Gerő Zsófiának, Gerő Ödön lányának 1927 karácsonyán. Ady verse így kezdődik:

„Nagy vagyok az igazomban,

Fölöntes bizodalomban,

Mindig jobban, mindig jobban:

Ez az én jó Hiszekeggyem.

Hiszem abban, hogy nem jöttem

Örökös uj s uj kölyökben:

Kinél jöhetnének többen:

Ilyen nem volt s ilyen nem lesz.”

A két jó barát, Ady és Gerő szabadkőművesek voltak. Ady, aki rendszeresen anyagi gondokkal küzdött mecénásai ellenére, maga ajánlkozott a szerkesztőnél, mert szívesen lett volna a Világosság című, szabadkőműves lap munkatársa.

A másik szabadkőműves lapnál, a Nyugatnál, azonban figyelmeztették, hogy szerződés köti hozzájuk, így Gerő sem ajánlott neki állandó státuszt. Hogy miért is kellett Ady Endre a szabadkőműveseknek, arról itt olvashat bővebben .Gerőt különben szoros kapcsolat fűzte szinte valamennyi nyugatoshoz, így a főszerkesztő Ignotushoz, vagy a lap atyjához, Hatvany Lajos báróhoz is. Nemzetközi elismertségére jó példa, hogy számos világhírű íróval levelezett.

Forrás: Darabanth.com

Ezek egyike volt August Strindberg svéd dráma-, regény- és elbeszélésíró, akinek autográf levele szintén most kerül kalapács alá, ahogy Jókai Mór többoldalas kertészeti kézirata is. Leányának, az 1966-ban elhunyt Gerő Zsófiának hagyatékából olyan kiemelkedő kultúrtörténeti értékek láthatók majd, mint Jókai Mórnak a szőlőművelésről írt munkája, Thomas Mann, Conan Doyle, Babits Mihály, Jászai Mari vagy Jászi Oszkár levelei. Továbbá Vaszary János, Rippl-Rónai, Kernstok, Vedres Márk és Fényes Adolf ajándék rajzai és festményei.

„Lesz erényes, külömb nálam,

Lesz mosolygóbb, mint a szájam,

Lesz eredmény több, mint vártam,

De legszebben én gondoltam.

Nagy vagyok a szerelmemben,

Nem szeretett senki szebben,

Se jobban, se hitesebben:

Nagyobb vagyok magamnál is.

Nagy vagyok az igazomban,

Fölöntes bizodalomban,

Mindig jobban, mindig jobban:

Ez az én jó Hiszekegyem.”

Lapunk elérte Kiss Ferenc műgyűjtőt, szakírót is a szántódi révben, aki éppen Balatonfüredről tartott Budapestre. Ma a neves antikvárius rendelkezik a legnagyobb kéziratgyűjteménnyel Magyarországon, többek között tucatnyi Ady-vers van a birtokában, de szép számmal találhatóak meg féltett kincsei között Radnóti Miklós és József Attila kéziratai is. A műgyűjtő, aki Ady nagy kedvelője, előbb telefonon keresztül elszavalta a vers azon szakaszát (Nagyobb vagyok magamnál is…”), amelyből a költő magával ragadó önimádata legjobban kitetszik. Elmondta, nagyon ritka az ilyen rangos irodalmi ereklye, amit ráadásul megerősítenek Csinszka ajándékozási sorai is. Már a költő dedikált köteteit is általában kétmillió forintért lehet megszerezni, ilyen volt legutóbb a Balázs Béla részére aláírt kötet. A verskézirat ennél jóval többet ér, ezt az 1,6 millió forintos kikiáltási ár még nem tükrözi. Nem lepődnék meg, ha akár ötmillió forintig srófolnák fel a vetélkedők az árat – vélekedett Kiss Ferenc.