Van-e élet az SZFE-n túl?

Miközben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatói, tanárai sztrájkolnak, addig egyéb színészképzőkben oktatás zajlik, legföljebb szolidaritásukról tesznek hitet. Vajon egyeduralkodó a színimesterség képzésében az SZFE? E kérdésre gyors körképpel igyekszünk válaszolni.

2020.09.03. Budapest Színház és Filmművészeti Egyetem Fotó: Kurucz Árpád

Tehát a színészjelölt, aki verte a lécet a főiskolán/egyetemen másutt próbálkozott. Például a fővároson kívül működő társulatoknál. Azok hasonlóan oldották meg a színészutánpótlást, mint a budapesti igazgató-főrendező-osztályfőnökök, ám saját főiskola, egyetem híján stúdióikban. Persze, egyetemi diplomát nem adhattak, ellenben működési engedélyt igen.

Gondolom, nem meglepő, hogy annak, aki ezt követően úgynevezett színész I. besorolást akart, annak a főiskola /egyetem bizottsága (amely ugye elutasította) előtt kellett ismét bizonyítania.

Stúdiók és stúdiósok

Legendásnak számít a Békéscsabai (akkoriban még Békés Megyei) Jókai Színház, Udvaros Béla vezette stúdiója, a mai Színtanház, a zalaegerszegi, amelyet a Hevesi Sándor Színházat alapító Ruszt József indított el, vagy a kaposvári. A Csiky Gergely Színház stúdiósai, közönségesen: a „csopik” (azaz csoportos szereplők, akik statisztáltak az előadásokban) kiváltságos helyzettel dicsekedhettek, amennyiben belőlük országos sztár is válhatott, lévén a társulat vezetői – a szakma és a kritika szerint egyaránt a leghaladóbbaknak, legprofibbaknak tituláltak – idővel kiérdemelték a fővárosi teátrumok, majd az egyetem irányítását.

S ha már visszatértünk Budapestre, a Nemzeti Stúdió afféle kötelező előképzőnek számított a főiskolai felvételi előtt. Akár a Képzőművészeti Főiskola előkészítője. A növendékek kollektív emlékezete szerint, a Bodnár Sándor-Simon Zoltán irányította stúdió többet adott nekik, mit a főiskola. A stúdió később a Nemzeti Színi Akadémia nevet viselte, majd a Belvárosi Gazdasági Szakgimnázium intézményegysége lett. Tanárai, diákjai pedig szolidaritást vállaltak az SZFE-vel. De erről később.

Nem szabad megfeledkezni a Keleti István fémjelezte Arany János Színház (későbbi Új Színház) stúdiójáról sem, amely szintúgy meglehetősen jól képzetteket bocsátott a pályára. Így a kommunizmusban számos, nem színművészeti főiskolai értelemben vett tehetség válhatott színésszé.

Működtek már a népköztársaságban önálló oktatási intézmények, amelyek hasonló oklevelet adtak, jellemzően gyakorlatos színész képesítést. A 2000-es évektől aztán úgy elszaporodtak, akár a kommunikációs szakok. Legismertebb a GNM Gór Nagy Mária Színitanoda, mára középiskola, amely 1984-ben nyitotta meg kapuit, s amely a Nemzeti Stúdióhoz hasonlóan jelentős előnyt biztosított az innen a főiskolára, később egyetemre jelentkezőknek. Ennél régebbi a Théba Stúdió, amelyet Andor Edit operaénekes alapított, s a proletárdiktatúrában, érthető okokból kizárólag iskolarendszeren kívül működött, de komoly eredménnyel, amennyiben az innen a főiskolára jelentkezők majd’ mindegyikét felvették.

A kevesek terrorja

A Bánfalvy Stúdió két esztendő múltán gyakorlatos színész, plusz egy évre rá színész oklevelet ad 2007-től, az elsősöknek pedig az Alaptörvény díszkiadását. Hogy ezt miért kellett megemlítenem, a következőkből kiviláglik.

Jellemzően művészeti középiskolák tagozatai kínálnak az előzőkkel megegyező képzést, például Szegeden vagy Pécsett. A pécsiek szolidárisak az SZFE tüntetőivel. Miként a Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakgimnázium.

A trianoni határokon túl is zajlik színvonalas, egyetemi szintű, magyar nyelvű színészképzés, jelesül Marosvásárhelyen és Kolozsváron, mely egyetemek szintén szolidaritásukról tettek hitet.

Olyan, mintha összezárulnának a „haladók” szerint nem létező falak, mert bizony az SZFE-t (is) uraló liberálmarxista szellem kísértete járja be az EU-t, amelynek tagja vagyunk.