Mindenkinek van kedvenc dala, de kevesen foglalkoznak azzal, hogy kinek is köszönhető az adott szerzemény, nem kutatja, hogy ki írta a felvidító, netán inspiráló szöveget avagy ki szerezte a fülbemászó dallamot, így a szerzők elismerése elmarad. Évente legalább egyszer, a dalszerzők napján fordítsunk figyelmet arra is, hogy Magyarországon évente mintegy tizenhétezer új dal születik, közel tizennégyezer zeneszerző, dalszerző és szövegíró kap jogdíjat a művei után. Míg tavaly az Artisjus adatbázisában majdnem 280 ezer magyar mű szerepelt, mostanra ez a szám 354 ezerre emelkedett. 2019-ben az Artisjus #kösziadalt címmel indított kihívást. Akkor a kampányt támogató zenészek arra kérték a rajongóikat, hogy mondjanak köszönetet kedvenc daluk szerzőinek Facebookon és Instagramon a #kösziadalt hashtaggel, és hívjanak ki három embert, hogy tegyék ugyanezt.
A 2020-as dalszerzők napja alkalmából az Artisjus pályázatot hirdetett olyan videók elkészítésére, melyekben maguk a zenei alkotók mutatják be a zene születését. Az egyesület célja az volt, hogy a zenei produkciók mögött láthatóvá váljon az alkotó és az alkotómunka: az ihlethez talán elég egyetlen pillanat, a kedvenc dalaink megírásához rengeteg gyakorlás, tanulás, próbálkozás, munka szükséges.
Az elkészült kisfilmekben többek közt Artisjus-díjas, Liszt-díjas, eMeRTon-díjas, Fonogram-díjas, Nemzetközi Gustav Mahler Zeneszerzőverseny díjas, Junior Prima díjas művészek mesélnek munkájukról és egy-egy emblematikus daluk vagy zeneművük születéséről. Az akcióhoz kapcsolódó kampányfilm itt megtekinthető.
A kisfilm pályázatban részt vevő 74 szerzőből 68-an vállalták, hogy megmérettetik magukat a dalszerzők napjához kapcsolódó, október 16-ig tartó közönségszavazáson. A nyertes alkotót az Artisjus Egyesület félmillió forinttal jutalmazza.
További információk a Dalszerző podcast első, kísérleti adásában találhatók.
Artisjus, a közvetítő
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek között profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő-szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között. Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.
