A cigányság élő népzenéje

A második magyar és az első cigány Womex-életműdíjas, azaz Lakatos Mónika énekesnő elárulta: a muzsika, amelyben felnőtt, a dalok, amiket gyerekkorában hallott az oláh cigányság máig élő népzenéje.

A Womex-életműdíjas Lakatos Mónika Fotó: Bach Máté

Az elismerésről, amit a közelmúltban átvehetett, azt tartják, hogy az a világzenei Oscar-díj.

– Nekem is ezt mondták – mosolygott a törékeny alkatú Lakatos Mónika. – Nagyon megtisztelő, hogy magyarként a másodikok lehetünk a Muzsikás után, cigányként pedig az elsők.

(A többes szám magyarázata: úgy érzi, a díjat zenésztársaival – férjével, Rostás Mihály Mazsival és a Romengo tagjaival, Balogh Tibivel, Lakatos János Gusztival és Rosonczy-Kovács Misivel – érdemelte ki.)

– Magyar cigányként?

– Nem, az egész világon elsőként díjaztak cigány népzenészt – magyarázta az életműdíjas énekesnő.

Amely életmű éppen épülni kezdett, majd hirtelenjében megszakadt, amikor Lakatos Mónika és a Hold Gyermekei, a hagyományos cigányzenét játszó együttes megnyerte az 1996-os Ki mit tud? népdal kategóriáját, s Mónika visszavonult megszülni gyermekét. Amíg lányukkal babázott, férje a Romano Drom tagja lett.

– A Ki mit tud? alatt lettünk egy pár – mesélte, s azt is: igazából a vetélkedőre nem az együttes jelentkezett, hanem a Holdvilág Kamaraszínház igazgatója, Malgot István, méghozzá a tudtukon kívül.

A társulat a rákosszentmihályi Világ moziban alkotott. Noha alternatív színházról beszélünk, népszínházként működtek, amennyiben igyekeztek a XVI. kerület minden korosztályának előadásokat színre vinni. Mi több, a színjátszás mellett bevonták a környék ifjúságát, például hagyományőrző muzsikálással. Így került az együtteshez Lakatos Mónika és unokatestvérei, akikhez csatlakozott gitárjával Rostás Mihály. Ez a formáció aratott sikert a Ki mit tud?-on.

– Már akkor folkot játszottunk, azt a zenét, amiben felnőttünk – idézte fel az énekes.

– Ahogy járni, beszélni tanultunk, úgy szívtuk magunkba az otthon hallott hagyományos oláh cigány zenét.

– Olyan élő önöknél a népzenéjük, mint egykor volt a magyar népzene falun? – érdeklődtem.

– Igen, mindenki énekel a közösségben, akiket a közönség nem ismer. Isten némelyeknek tehetséget adott, hogy ne csak családi közegben, hanem koncerteken, táncházakban is előadja a dalokat.

Amikor lányuk mellől ismét a színpadra lépett, kijelenthetjük, hogy ezt az ország legjelesebb, legnépszerűbb roma muzsikusaival tette. Előzménye, hogy férje a sztárbandából, az Ando Dromból kivált két Kovács Antal (apa, Gojma és fia, Anti) alapította Romano Dromba hívta a házaspárt. (Nem árt tudni, hogy a tavalyi Womexen a Romano Drom képviselte hazánkat.) Mazsi tagként muzsikált, Mónika vendégként énekelt a lemezeken.

– Egy idő után már arra vágytunk, hogy előadhassuk saját gondolatainkat, azokat a dalokat, amiket ketten írtunk a férjemmel – mondta el Lakatos Mónika.

Fotó: Bach Máté

Így hozták létre a Romengót.

– Ez családi zenekar, Mazsi unokatestvéreivel, Lakatos János Gusztival, Balogh Tibivel, később csatlakozott hozzánk Rosonzy-Kovács Mihály, aki azóta már fogadott családtag – árulta el. (A Junior Prima-díjas hegedűs, Rosonczy-Kovács a magyar népzenét játszó Hungarian FolkEmbassy prímása.)

A Romengo nem klasszikus népzenekar, lévén nem népdalokat, hanem zömében saját szerzeményeket játszik.

– Amiket családban énekelnek, azok között rengeteg az új dal, vagyis az oláh cigány zene élő zene – fogalmazott az énekesnő, hozzáfűzve: stílust tanultak meg gyerekkorukban, és ezt az „ízvilágot”, ezeket az elemeket viszik bele az újonnan írt dalokba.

Így fordulhatott elő, hogy amikor tanult zenetudós előtt játszottak, a tudós elismerően bólintott az „eredeti oláh cigány népdal” előadása hallatán.

– Ekkorát tévedett? – kíváncsiskodtam.

– Nem tévedett,

az új dalaink úgy hangzanak, mint a népdalok. A következő generációknak már ez lesz a tradicionális oláh cigány zene, hiszen minden benne van, amit mi gyerekkorunkban az őseinktől hallottunk

– mutatott rá Lakatos Mónika.

Mivel a dalok szövegét nem értjük, mert oláh cigány nyelven éneklik, muszáj volt megkérdeznem, hogy miről szólnak.

– Mindenről: szerelemről, csalódásról, a gyerekekről, egy megkötött üzletről, de lehet üzenet a családnak, Istennek – sorolta az énekes, megjegyezve: a cigányoknál a dalokat az élet szövi, megtörtént dolgokat énekelnek.

– Ez improvizatív műfaj, ami nagyban függ az előadótól, mit él meg éppen, mit szeretne közölni, ennek megfelelően változtatja a dallamot és a szöveget – tette hozzá magyarázatként Lakatos Mónika.

Családon, közösségen kívül itthon kevesen értik a szövegeket, azonban a nagyvilágban megértik egymást a romák lovári nyelven, amelynek számos dialektusát beszélik, például Mexikóban is, ahol jártak.

– Sajnos a szemünk előtt fog eltűnni ez a nyelvében, táncában, zenéjében még élő kultúra – kesergett az énekesnő.

A díjátadón boldog volt, egyúttal azonban zavarban érezte magát.

– Sose gondoltam volna, hogy cigányként valaha is megkaphatok egy ilyen díjat, azzal a zenével, amit képviselünk.

Kettős az identitásom, magyarként is büszke vagyok a díjra. Ha színpadra lépünk, nem csak a cigányságot képviseljük, a magyarságot éppen úgy.

Ha külföldön lépünk fel, nem azt mondják, cigányok, hanem azt: magyarok. Elég sok helyen jártunk már a világban – mesélte Lakatos Mónika, aki megjegyezte: rendkívül színes és gyönyörű a Kárpát-medence népzenéje.

Egy álma teljesült, hogy a Muzsikással zenélhettek együtt a díjátadó gálán.

A járvány alatti kényszerpihenőn készülnek az új dalok. Nem kizárólag a Romengónak, férjével kettesben hallgatókkal, balladákkal lépnek színpadra. A Lakatos Mónika és a Cigány Hangok formációval pedig azokat a régi dalokat adják elő, amelyeket gyermekkorukban tanultak.

– Igyekszünk mára elfeledett vagy éppen még ismeretlen előadókat, a fiatalabb generációt bemutatni – mondta Lakatos Mónika.