A cigányság élő népzenéje

A második magyar és az első cigány Womex-életműdíjas, azaz Lakatos Mónika énekesnő elárulta: a muzsika, amelyben felnőtt, a dalok, amiket gyerekkorában hallott az oláh cigányság máig élő népzenéje.

A Womex-életműdíjas Lakatos Mónika Fotó: Bach Máté

– Egy idő után már arra vágytunk, hogy előadhassuk saját gondolatainkat, azokat a dalokat, amiket ketten írtunk a férjemmel – mondta el Lakatos Mónika.

Fotó: Bach Máté

Így hozták létre a Romengót.

– Ez családi zenekar, Mazsi unokatestvéreivel, Lakatos János Gusztival, Balogh Tibivel, később csatlakozott hozzánk Rosonzy-Kovács Mihály, aki azóta már fogadott családtag – árulta el. (A Junior Prima-díjas hegedűs, Rosonczy-Kovács a magyar népzenét játszó Hungarian FolkEmbassy prímása.)

A Romengo nem klasszikus népzenekar, lévén nem népdalokat, hanem zömében saját szerzeményeket játszik.

– Amiket családban énekelnek, azok között rengeteg az új dal, vagyis az oláh cigány zene élő zene – fogalmazott az énekesnő, hozzáfűzve: stílust tanultak meg gyerekkorukban, és ezt az „ízvilágot”, ezeket az elemeket viszik bele az újonnan írt dalokba.

Így fordulhatott elő, hogy amikor tanult zenetudós előtt játszottak, a tudós elismerően bólintott az „eredeti oláh cigány népdal” előadása hallatán.

– Ekkorát tévedett? – kíváncsiskodtam.

– Nem tévedett,

az új dalaink úgy hangzanak, mint a népdalok. A következő generációknak már ez lesz a tradicionális oláh cigány zene, hiszen minden benne van, amit mi gyerekkorunkban az őseinktől hallottunk

– mutatott rá Lakatos Mónika.

Mivel a dalok szövegét nem értjük, mert oláh cigány nyelven éneklik, muszáj volt megkérdeznem, hogy miről szólnak.

– Mindenről: szerelemről, csalódásról, a gyerekekről, egy megkötött üzletről, de lehet üzenet a családnak, Istennek – sorolta az énekes, megjegyezve: a cigányoknál a dalokat az élet szövi, megtörtént dolgokat énekelnek.

– Ez improvizatív műfaj, ami nagyban függ az előadótól, mit él meg éppen, mit szeretne közölni, ennek megfelelően változtatja a dallamot és a szöveget – tette hozzá magyarázatként Lakatos Mónika.

Családon, közösségen kívül itthon kevesen értik a szövegeket, azonban a nagyvilágban megértik egymást a romák lovári nyelven, amelynek számos dialektusát beszélik, például Mexikóban is, ahol jártak.

– Sajnos a szemünk előtt fog eltűnni ez a nyelvében, táncában, zenéjében még élő kultúra – kesergett az énekesnő.

A díjátadón boldog volt, egyúttal azonban zavarban érezte magát.

– Sose gondoltam volna, hogy cigányként valaha is megkaphatok egy ilyen díjat, azzal a zenével, amit képviselünk.

Kettős az identitásom, magyarként is büszke vagyok a díjra. Ha színpadra lépünk, nem csak a cigányságot képviseljük, a magyarságot éppen úgy.

Ha külföldön lépünk fel, nem azt mondják, cigányok, hanem azt: magyarok. Elég sok helyen jártunk már a világban – mesélte Lakatos Mónika, aki megjegyezte: rendkívül színes és gyönyörű a Kárpát-medence népzenéje.

Egy álma teljesült, hogy a Muzsikással zenélhettek együtt a díjátadó gálán.

A járvány alatti kényszerpihenőn készülnek az új dalok. Nem kizárólag a Romengónak, férjével kettesben hallgatókkal, balladákkal lépnek színpadra. A Lakatos Mónika és a Cigány Hangok formációval pedig azokat a régi dalokat adják elő, amelyeket gyermekkorukban tanultak.

– Igyekszünk mára elfeledett vagy éppen még ismeretlen előadókat, a fiatalabb generációt bemutatni – mondta Lakatos Mónika.