Rovásírás a képzőművészetben

Mohácsi Sándor Antal képzőművész alkotásaiból nyílt volna kiállítás a Csili Művelődési Központban, ahol az alkotó figurális és absztrakt festményei mellett rovásbotjai is megtekinthetőek lettek volna. Noha a tárlatot a járványügyi intézkedéseknek megfelelően elhalasztották, a tervezett megnyitó okán beszélgettünk az alkotóval.

2020. 11. 12. 6:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Látható lesz Balassi Bálint: Egy katonaének – noha ez az eredeti címe, a Végek dicséreteként híresült el – című verse kilenc boton, azaz minden versszak külön felróva – árulta el az alkotó, hozzátéve: piros háromszögek jelzik, hol érnek véget az adott verssorok.

Mohácsi Sándor Antal

A rovásbotok mellett Mohácsi Sándor Antal Oghami jeltár címet viselő botot szintén faragott, amelyet a kelta jelekkel díszített, mert, ahogy fogalmazott:

– A keltákkal, a nagy távolság ellenére is szoros kapcsolatunk volt.

E kapcsolatról László Gyula úgy tartotta: a „vas fiai”, avagy a kelták fontos szerepet töltöttek be a Kárpát-medence történelmében. Ekkoriban szántottak először hazánk területén vas csoroszlyás ekével, arattak kaszával, őrölték a gabonát forgóköves malomban, ők utaztak először vasalt szekereken, és velük vette kezdetét a városiasodás. Noha manapság kevés szót ejtünk róluk, Kr.e. 450-ben Hérodotosz arról tudósított, hogy a Duna a kelták földjén ered. Pompeius Trogus és Titus Lívius történetírók rögzítették a kelták vándorlását, amely főképp Kárpát-medencét és Itáliát érintette. Írásaik mellett régészeti kutatások sorra bizonyítják, hogy i. e. 4. század elején a kelták elérték a Kárpát-medencét, és több mint 4 évszázadon át meghatározták az itteni civilizációt.

Az oghamik körül hasonló vita hullámzik, akár a Kárpát-medencei, másként székely-magyar rovásírás körül. Kapocs még az is, hogy az írek ősei a kelták, akik az Ír-szigetről indulva hozták el a vaskort a Kárpát-medencébe. Írországban 400 kőfelirat őrzi az egyesek szerint ír nyelv ábécéjének vélt jeleket. A görög ógmosz szó egyébként rovást jelent, míg az ír og-úaim pont-barázdát, pont-vésetet. Keletkezésére több magyarázat szolgál. Például, hogy druidák alkothatták politikai, harcászati vagy vallási okokból, így folytatva titkos kommunikációt a fenyegető római megszállás ideje alatt. Noha a Római Birodalom Britannia provinciát 41-től 410-ig uralta, Írország független maradt (egészen 1541-ig, amikor Anglia bekebelezte). A másik teória szerint az első keresztény közösségek találták fel az oghamit, hogy rövid üzeneteket és feliratokat írhassanak.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.