Abszurd álomjáték a Soproni Petőfi Színházban

Megtartották A zuhanás második pillanata című álomjáték olvasópróbáját a Soproni Petőfi Színházban. A rendhagyó darab abszurd műfajban beszél az egyén és a közösség viszonyának feszültségeiről, ellentmondásairól és a minket körülvevő világ globális problémáiról.

A zuhanás második pillanata – olvasópróba Fotó: Soproni Petőfi Színház

A zuhanás második pillanata című előadás némiképp különleges, kissé a múltat idézi. A szövegkönyv egy bő tíz évvel ezelőtti műhelymunka alapján született meg, és egyfajta lenyomata, emléke annak, hogy 1986-ban megalakult a Forrás Színpad, majd megszületett a Forrás Színház – mondta Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, a darab művészeti vezetője a pénteki olvasópróba megkezdése előtt. Majd hozzátette, A zuhanás második pillanata azon színházi mesterkurzusok, szakmai tréningek tapasztalataiból jött létre, amelyek egyik vezetője Katona Imre dramaturg, rendező volt. A szakember Játékmód és színészdramaturgia az abszurd színház helyzeteiben címmel tartott foglalkozásokat 2009 és 2013 között a Forrás Színház, később pedig a Soproni Petőfi Színház művészeinek. Improvizációs tapasztalatokból jött létre az előadás, melyet A zuhanás második pillanata címmel mutattak be 2013-ban Sopronban és néhány vidéki helyszínen – áll a teátrum lapunkhoz eljuttatott közleményében.

A zuhanás második pillanatának olvasópróbája
Fotó: Soproni Petőfi Színház

Mint írják, a darabnak részesei voltak a jelenlegi soproni társulatból Papp Attila és Molnár Anikó színművészek. Ők az akkori tapasztalatok, Katona Imre kutatása, lejegyzetelt munkája alapján készítették el a mostani álomjáték szövegkönyvét. Így alapul vették a korábbi előadás gondolatiságát, de ezúttal nem rögtönzésekre épül a történet, hanem egymástól függetlenül sorjázó rögzített, kötött helyzeteket, dialógusokat láthatnak-hallhatnak a nézők. Ami összeköti őket, hogy az abszurd műfaj színpadi eszközeivel, a stílusra jellemző módon beszélnek többek között olyan társadalmi kérdésekről, mint a diszkrimináció, a családon belüli erőszak, a férfi-nő kapcsolatok felborult szerepei, az életre jellemző állandó megfelelni vágyás, a hivatali útvesztők rejtelmei, a tanár és tanulók kapcsolatai. A kis történetek segítségével szóba kerülnek az egyén és a közösség viszonyának feszültségei, ellentmondásai, a minket körülvevő világ globális problémái. Természetesen a jelenetek hordozzák az abszurdra jellemző kettősséget, a váratlanságot, a mély gondolatiságot és a szituációkban rejlő gyakran groteszk, fanyar humort.

Papp Attila, a produkció játékmestere, a szövegkönyv készítője az olvasópróbán elmondta, az abszurd két önmagában koherens igazság ütközése, polemizálása. A két dimenzió találkozása pedig egy harmadik jelentéstartalmat hoz létre a színpadon. Mint rámutatott, filozófiai, társadalmi, közösségbeli vagy akár sorsbeli problémákat bonthat ki a humor nyelvén. Molnár Anikó dramaturg hangsúlyozta, már a szövegkönyv készülése során felfedezte, hogy bizonyos szituációk, jelenségek, melyek több mint tíz éve még valóban abszurdnak, különlegesnek, hihetetlennek tűntek, ma akár reálisan, természetes módon jelenhetnek meg.

A közlemény kitér arra is, hogy amint a rendelkezések megengedik, és kinyithatnak a kulturális intézmények, elkezdik játszani az előadást. Pataki András azt tervezi, hogy a produkcióval 2021-ben megemlékeznek a Forrás Színpad harmincöt éves jubileumáról, hiszen a Forrás Színház jelenleg is szakmai partnere a soproni teátrumnak, az együttműködések, koprodukciók pedig sikeresek és tartalmasak.