Ady Endre és Krulik Zoltán világa

Ady Endre versei­nek megzenésített változatát hallhatjuk a Makám alapítója, vezetője tollából.

Írhatnám, hogy megjelent a Makám zenekar második Ady-lemeze, vagy azt, hogy az első Ady-lemez folytatása látott napvilágot, s részben igazat is írnék – már ha ez tőlem, propagandistától elvárás lenne. Részben igazat, mivel nem kizárólag Ady Endre versei­nek megzenésített változatát hallhatjuk a Makám alapítója, vezetője, zeneszerzője, mostanság már énekese tollából. Részben, mert a zenekarból mind­össze hárman kísérik Krulik Zoltánt.

A tavalyi, Budapest éjszakája szól című korongjukon 17 alkotás szerepel a költőóriástól, méghozzá számos a közismertek közül. A mostani, Elindul a hajón, a 13 kevésbe populáris Ady-költemény mellett két Somlyó Zoltán-verset dolgozott fel, s öt saját dalszöveget az énekes-gitáros. A neves lírikusok munkái mellett ezen utóbbiak sem újak, lévén a 2012-es Robinzon Kruzo című Makám CD-n debütáltak. Annyiban mindenképpen másként szólalnak meg, amennyiben jelen esetben a Krubavi trió – Krulik Zoltán mellett két dzsesszmuzsikus: Bata István, a Specialprovidance basszusgitárosa és Vincze Pál, a Relax billentyűse –, illetve a Makám Műhely, a zenekar három tagja, az énekes Bede Sári, a hegedűs-énekes Kuczera Barbara és Eredics Dávid, szaxofonos, klarinétos teszi teljessé a dalok hangzását, hangulatát. Ami – a felállás okán – improvizatívabb, dzsesszesseb.

Ha már dzsessz, megesett, hogy dzsesszista fordult Ady felé, hiszen megtette ezt Fekete-Kovács Kornél, aki Hobonak komponálta a 2014-es, A föltámadás szomorúsága című, Nemzeti Színházban előadott anyagot, amely anyag dzsesszt csupán nyomokban tartalmaz. Emellett hasonlítható még Krulik Zoltánék muzsikájához a sok parlando okán.

Ha már Ady-megzenésítés – ami üdvözlendő módon színesíti a műfajt uraló József Attila-produkciókat –, tegyünk egy futó számvetést. Az első Rei­nitz Béla volt, aki már a költő életében sanzonosította megannyi klasszikusát. Aztán ott vannak Novák János legendás Ady-dalai a még legendásabb előadásokkal, amelyet Cseh Tamással közösen abszolváltak. Tavaly, a költőzseni halálának századik évfordulójára meghirdetett Ady-emlékévben jelent meg a Kaláka Hajh, élet, hajh… albuma. Itt, ami a legendárium része, hogy az együttes Latinovits Zoltán javaslatára tervezett 1977-re (a költő születésének századik évfordulójára) közös estet, ami a színészóriás ’76-os halála miatt sosem valósulhatott meg.

Miért is kívánkoznak az Ady-versek zene után? Vélhetően mert időmértékesek és rímesek, mert előfordulnak refrének, mi több, a szerző számos esetben „mindent kétszer mond”. Mindez elemi elvárás a dalszövegíróktól.

Ugyanakkor – ami nem baj, sőt – tereli a komponistát, például páros rímei­vel vagy a felező nyolcasaival a magyar – mondjuk inkább: magyaros – dallamok irányába, az időmértékes strófák pedig a balkáni muzsika vagy egyéb páratlan ritmusok felé. A dallamon, ritmuson túl, amelyeket sugall a költemény (miként Kányádi Sándor mondta a Kalákáról), tálcát kell tenni a vers alá. S bizony, e tálca nem csilloghatja túl a költeményt gőgösen, ámde behorpasztott, szétkaristolt, szalonnafoltos sem lehet. Lehet viszont, s kell hogy legyen annyira erős lírájában, akár a Szélkiáltó-féle Imádság háború után, amelynél mintha kifejezetten az ő dalukra írta volna Ady a szöveget, vagy szívbemarkolóan egyszerű, mint a keresztényrocker Fejes Zoltántól Az Úr érkezése, netán stílusával olyannyira megdöbbentő, ám mégis pompás, akár a Revival grunge metal Héja-nász az avaron feldolgozása.

Krulik Zoltán minden dala felismerhetően az övé. Olyan krulikos mind. Népzene is meg nem is – mert mindenféle zene. (Amit manapság, globalista jelzővel, világzeneként illendő hívni. De világzene majd akkor lesz, ha világkormány. Sohanapján.)

A dalok szerkezete szintén jellemzi a szerzőt. Habár, vélelmezem, a két dzsesszistával közös muzsikálás végeredménye – hasonlóan a Makám hangszereléséhez. Szóval e dalok több részből állnak, hídátmenetekkel, hangnem-, tempó-, ritmus, sőt stílusváltásokkal. Mindezekkel egyetemben mégis rövidek, rádióbarát-hosszúságúak, ámde nem slágerek. A fütyülhető melódiák a közzenékben jelennek meg, főleg mert az ének sokszor parlando. Ez már azért is üdvös, mivel nem értelmezi át a verset, nem megy a dallam a prozódia rovására. A sokszínű szerzeményeket a szerző előadása tartja egységben. Az előadásról annyit: érdekes, hogy pont a saját szövegű dalok Cseh Tamás–Másik János–Bereményi-hangulatúak. A makámos verziónál intimebbek.

Miért nyerő a lemez? Az áttekinthetősége miatt. Nincsenek túlgondolva a dalok. A szellős hangszerelés fontos része a női vokál. S nyerő a spontaneitásával is.

Eladó a hajó. Z. Paraván Kiadó, 2020.