– A 2020-as évben kiosztott jogdíj teljes összege szinte megegyezik a 2019-ben felosztott 9,3 milliárddal, a magyar szerzőkre jutó összeg aránya 51 százalék, 4,74 milliárd forint volt – jelentette be Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti-transzformációs igazgatója. Mint mondta, 15 468 magyar szerzőnek és jogutódnak osztottak fel jogdíjat tavaly, megugrott a regisztrált új szerzők száma és a bejelentett zeneművek mennyisége is: 1619 zeneszerző, szövegíró regisztrált a jogkezelőnél, ami nyolc százalékkal több az előző évinél. Az új alkotók közül minden második harminc év alatti, ráadásul a regisztrálási életkor egyre korábbra tolódik: az összes új szerző 11 százaléka volt húsz évnél is fiatalabb.
– A szerzői jogdíj a zenészek jövedelmének második legfontosabb pillére, átlagosan 17 százalékot tesz ki a fellépésekből befolyó 59 százalék után. Nyilvánvaló, hogy a járványhelyzetben érzékelhetően sokkal jobban járt az az előadó, aki szerző is egyben. Az Artisjus bevételei idén 17,7 százalékkal, ezen belül az élőzenei jogdíjbevételek 54,1 százalékkal, míg a vendéglátóhelyek bezárása miatt a háttérgépzenéből származó jogdíjak 26,6 százalékkal estek vissza. Ez a csökkenés pedig majd a 2021-es szerzői jogdíjkifizetéseknél fogja éreztetni a hatását – sorolta Tóth Péter Benjamin.
Fotó: Dalszerző.hu
– Az új dalok születését tekintve viszont rekordév volt a tavalyi, hiszen évek óta stabilan évi 16-18 ezer új zeneszámot jelentettek be a szerzők, 2020-ban viszont 23 155 zeneművet regisztráltak, ami a 2019-es évhez képest 34 százalékos emelkedés – mutatott rá Tóth Péter Benjamin, aki szerint ennek az oka leginkább az, hogy a járványhelyzet sok szerző számára jelentett lehetőséget felpörgetni az otthoni alkotói folyamatot. – Továbbá az ugrásszerű növekedés okai között lehet az is, hogy az egyéb bevételi források elapadásával a korábban inkább másból élő szerző-előadóknak megnőtt a jogdíj jelentősége, és az is feltehető, hogy most lett idejük a dalok regisztrációjára – tette hozzá. Az új daloknak bevétel szempontjából komoly jelentősége van egy dalszerző életében, ugyanis a jogdíjkifizetések 35–40 százaléka öt évnél nem régebbi szerzeményből származik. Amiből tehát nem lesz sláger, az a dal a megjelenése után néhány évvel már nem termel jogdíjat az alkotóknak. A szerzők által megadott műfaji besorolások szerint az új szerzemények között az élen továbbra is a pop (19 százalék), a rock/metal (16 százalék) és az elektronikus zene (12 százalék) áll, de magas (12 százalék) a klasszikus/instrumentális kategóriába sorolt darabok száma is.
