Frank Hilbrich, a német nyelvterületen elismert rendező lélektanilag kidolgozott színrevitelének is központi eleme az állami és egyházi intrika, amelyben az egyén szabadságának lehetőségeit vizsgálja egy embertelen környezetben. Az előadás szimbolikában gazdag díszleteit Volker Theile, a mai kort idéző jelmezeit Gabriele Rupprecht tervezte. A címszerepben ismét Budapesten lép fel Gaston Rivero uruguayi tenor, aki Don Carlosként a Magyar Állami Operaházban egy beugrásban debütált 2013-ban, legutóbb pedig Dick Johnson szerepében láthatta őt a közönség A Nyugat lánya 2018-as bemutatójakor. Partnerei a február 20-i online premier főbb szerepeiben Bretz Gábor (II. Fülöp), Szegedi Csaba (Posa márki), Ádám Zsuzsanna (Valois Erzsébet), Gál Erika (Eboli hercegnő) és Palerdi András (Főinkvizítor) lesznek. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényli.

Fotó: Nagy Attila
A XVI. századi spanyol királyi udvarban a fiatal infánsnak, Don Carlosnak nem sok reménye lehet a boldogságra, miután a hitvesének szánt Valois Erzsébetet, akivel titokban egymásba is szerettek, politikai okokból apja, II. Fülöp vette feleségül. Gyerekkori barátja, Posa márki arra biztatja, hogy az udvartól távol kormányzóként álljon az elnyomott flandriaiak szolgálatába, amikor azonban érzelmeinek engedve Carlos találkozót beszél meg a királynéval, az udvar és az inkvizíció intrikusai nemcsak az infáns, de szerettei életét is veszélybe sodorják.

Fotó: Nagy Attila
Verdi eredetileg francia nyelven írta meg a Don Carlost a Párizsi Opera megbízásából, amit 1867-ben mutattak be a Szajna-parti városban. A darabot egy évvel később már Pesten is színre vitte a Nemzeti Színház, ahol 24 előadást ért meg, majd a Magyar Állami Operaház 1934-ben Oláh Gusztáv, 1969-ben Mikó András rendezésében állította színpadra, és 2015-ig összesen 629 alkalommal tűzte műsorára.

Fotó: Nagy Attila
Az opera a terjedelme miatt a legtöbb átdolgozásban ismert Verdi-opera, a módosításokat, húzásokat számos alkalommal maga a szerző készítette. A Magyar Állami Operaház most a Verdi által 1886-ban készített utolsó, modenai változatot mutatja be, amelyben a szerző visszaállította többek közt a mű I. felvonását. Itt Don Carlos és Valois Erzsébet a fontainebleau-i erdőben még azelőtt szerelmet vallanak egymásnak, hogy kiderülne, Fülöp király lesz a hercegnő hitvese. Az ilyen és ehhez hasonló drámai részletek ebben a változatban jobban kidomborítják a szereplők közti összefüggéseket, az állami és egyházi intrikák viszonyrendszereit.