A rádióközvetítések révén milliók ismerték meg a székely himnuszt, pedig eredetileg nem is annak készült

Megnyílt a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár legújabb időszaki kiállítása, amely a székely himnusz történetét mutatja be. A mű eredetileg nem himnusznak, hanem zsoltárnak készült, azonban a székelység osztatlanul a magáénak vallotta, így lett belőle himnusz.

2026. 02. 26. 16:38
A székely himnusz a II. bécsi döntés után terjedt el országszerte. Forrás: MNMKK
A székely himnusz a II. bécsi döntés után terjedt el országszerte. Forrás: MNMKK
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ünnepélyes kiállításmegnyitón Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke elmondta, a tárlat megvalósításának oka egy kettős évforduló: 2025-ben volt a székelyudvarhelyi Csanády György születésének 130. évfordulója, 2026 februárjában pedig a zeneszerző Mihalik Kálmán születésének ugyancsak 130. évfordulója. Csanády a szövegírója, Mihalik a zeneszerzője a székely himnusznak.

A székely himnuszt 1921-ben írta Csanády György. Fotó: MNMKK

Magyar Nemzeti Múzeum: a székely himnusz története

A tárlatot Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke nyitotta meg. Megjegyezte: a Nemzeti Múzeum is egy nemzeti szimbólum, mint ahogy a székely himnusz is nemzeti jelképünk. – Egy nemzeti jelkép most egy nemzeti jelképben kapott helyet – mondta. – Lehet-e kiállítást rendezni magyarok milliói szívének titkából? Lehet-e kiállítást rendezni a székely himnuszról?  – vezette fel a kiállítás bemutatását Kása Csaba kurátor, aki részletesen beszámolt a székely himnusz születéséről és utóbbi 100 évben alakult történetéről.

A székely himnusz története azzal kezdődött, hogy Csanády György szövegíró a székely egyetemi hallgatók összetartozás-tudatának megerősítése érdekében 1921-ben ceremóniát állított össze Nagyáldozat címen. A szertartás forgatókönyve négy dalszöveget is tartalmazott, ezeket Mihalik Kálmán zenésítette meg. Az egyiket, amely eredetileg a Kántáté címet viselte, idővel országszerte megismerték – ez vált később a székely himnusszá.

1940. augusztus 30-án megszületett a második bécsi döntés, amelynek értelmében Észak-Erdélyt és Székelyföldet visszacsatolták Magyarországhoz. A magyar honvédséget ünnepségek sorával köszöntötte az ottani lakosság, ahol a résztvevők a székely himnuszt is énekelték.

A rádióközvetítések révén milliók ismerték meg a dallamot és a szöveget, Csanády pedig még ebben az évben kiadta a székely himnusz kottáját és A májusi nagyáldozat című könyvét.

A kommunisták hatalomra kerülése után a székely himnuszt „szellemi fogságba” zárták: 1946 után mind Magyarországon, mind Romániában felkerült a tiltott énekek listájára, és csak illegális úton terjeszthették. 1989-ben mindkét országban összeomlott a kommunizmus, egyúttal pedig a székely himnusz is kiszabadult „fogságából”.

A kiállítás május 3-ig látogatható a múzeum kupolatermében.

 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.