Ezért kell megerősíteni a hazai kritikus energetikai infrastruktúra védelmét

A magyar villamosenergia-rendszerre kockázatot jelentő, tizenöt fő eseményből négy mögött mindenképpen tudatos károkozás szándéka állhat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által azonosított veszélyek közül. A védekezést mindenképpen meg kellhet megerősíteni Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi utasítása alapján, hogy biztonságban legyen az ország kritikus energetikai infrastruktúrája.

Forrás: MTI

A megerősítés azt jelenti, hogy a kiemelt energetikai létesítmények közelébe katonákat és a támadások elhárításához szükséges eszközöket is telepítenek. A rendőrség a kijelölt erőművek, elosztóállomások és irányítóközpontok környékén az eddiginél nagyobb erőkkel járőrözik majd. Szabolcs Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalom lép életbe – számolt be róla a Világazdaság. Az intézkedést azzal magyarázta a miniszterelnök, hogy titkosszolgálati információk alapján „Ukrajna további akciókkal kívánja megzavarni a magyarországi energiarendszer működését.” Ukrajna visszautasította a vádakat.

Magyarország energia-infrastruktúrája jelenleg is védelem alatt áll
Fotó: Kállai Márton

Magyarország energia-infrastruktúrája jelenleg is védelem alatt áll

Azt, hogy mely létesítmények, milyen kockázatoknak és milyen mértékig vannak kitéve, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) határozza meg, ahogyan azt is, hogy a kockázatokat hol, hogyan kell kivédeni, mérsékelni. Szemléletes válságforgatókönyvekkel alátámasztott Kockázati és készültségi tervét negyedévente frissíti, ezt legutóbb januárban tette meg. Az abban felsorolt, az energiaellátás fenyegető tizenöt kockázati tényezőből hat közvetlenül az időjárással függ össze, egy-egy további természeti ok a földrengés és a világjárvány. Van három olyan ok is, amely mögött emberi mulasztás állhat – de ezt nem állítja a MEKH –, az első a megújulóenergia-termelésben történő, rendkívüli becslési hiba. Ettől ugyanis borulhat a villamosenergia-rendszer egyensúlya, károk keletkezhetnek az elektromos berendezésekben, akár le is állhat az áramellátás. A másik kettő, vagyis a fosszilis tüzelőanyag-hiány és a jelentős ipari vagy nukleáris baleset az, amelyek esetében akár már szándékosságot is feltételezhetünk. 

Ezt azért érdemes kiemelni, mert a fosszilis tüzelőanyag-hiányt a MEKH magas kockázatú eseménynek minősítette, Magyarország kőolajellátása pedig épp most került veszélybe a Barátság vezeték ukrajnai csapjának elzárásával.

Bár a gázimport rendben zajlik, Vlagyimir Putyin orosz elnök tudni véli, hogy a Magyarországot is ellátó Török Áramlat gázvezeték ukrán célkeresztbe került.

Mivel a magyarországi energiatermelés nagyban támaszkodik a fosszilis üzemanyagokra, azok hiánya rövid távon áremelkedést és ellátási zavarokat okozhat, középtávon az energiahatékonyság és a megújuló források szerepe növekedhet, míg hosszú távon az energiaátmenet felgyorsulását eredményezheti a MEKH értékelése szerint.  

Krízisterv szolgálja a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét

A Kockázati és készültségi terv fő eleme az energiarendszert veszélyeztető események megelőzése, annak leírása, hogy mi a teendő egy esetleges válság bekövetkezésekor. Alapértelmezés, hogy a villamosenergia-ellátási lánc minden szereplőjének rendelkeznie kell krízistervvel, krízis esetén pedig tartania kell magát a kötelező eljárásrendhez. A terv felsorolja, milyen intézkedésekkel enyhíthetők a villamosenergia-ellátási válságok. Részben ismert és alkalmazott megoldásokról van szó: tartalékolás, nemzetközi együttműködés, a nem az alapellátást szolgáló árampiaci tevékenység felfüggesztése.