Gazdagon emlékezett meg a debreceni Déri Múzeum Trianon tragédiájának centenáriumáról. Emlékkiállítását a tavaszi járványvészhelyzet miatt eleve a virtuális térben rendezte meg. A munkatársak akkor még nem gondoltak arra, hogy még az idén is a virtuális térbe szorulunk. A kiállítás mottója és vezérgondolata Juhász Gyula Trianon című verséből való: „Nem kell beszélni róla sohasem,/ De mindig gondoljunk reá!” (Ha a költő átélte volna a 45 éves, internacionalista időszakot, biztosan az ellentétére fordítja az első mondatot.)
A kiállítás terét egy program segítségével alakította ki Korompai Balázs, Ősz Attila és Váradi Katalin. Egyaránt lehet benne szabadon barangolni és élni a virtuális tárlatvezetés lehetőségével. A középpontban a helyi jelleg, Trianon sok debreceni vonatkozása áll, de országos kitekintéssel.
Fotó: Déri Múzeum
A tárlaton három fő egység bontakozik ki a szemlélő előtt. Az első társadalmi, gazdasági és kulturális veszteségeinkről szól, a második Debrecen két világháború közötti sorsáról beszél (amelynek sok vonatkozása visszavezethető Trianonra), a harmadik a Magyar fájdalom szobrának zaklatott történetét mutatja be. Mint ismeretes, lord Rothermere, a magyarbarát angol politikus két női aktszobrot (Emil Guillaume műve) ajándékozott Magyarországnak. Az egyiket, a csonkolt végtagút Debrecenben állították fel az akkori Magoss György (ma Bem) téren. 1945 után a rendszerváltozásig rejtegették, majd ismét a helyére került. Térképek, archív fényképek és egyéb részletes információk (versek és interaktív elemek) segítik a látogatót a kiállítás megértésében és átérzésében.
A tavaly óta megnézhető kiállítás mellett nemrégiben látott napvilágot a múzeum tudományos igazgatóhelyettesének, Lakner Lajosnak a könyve, részben ugyanebben a tárgykörben, melynek címe: Nézz ránk, Ady Endre! A költő ugyan nem érte meg Trianont, „csak” a háború elvesztését, de korábbi váteszi sorai gyakran szóltak az eljövendő magyar tragédiáról. A könyv első tanulmánya Trianon hosszú távú hatását mutatja be Debrecen történetében.
