A történet kezdetén, a századfordulón még Nagy-Magyarországon merült fel először a Nagy-Debrecen gondolata, amely szerint a várost kulturális-regionális központtá kell fejleszteni. E szerepében komoly segítséget tudott volna adni az erdélyi magyarság megerősítésében a román népelem terjeszkedésével szemben. A század elején merült fel először komolyan az egyetem létesítése is. Amikor az elképzelés újból felmerült, megálmodói már Csonka-Magyarországon éltek, de nem tettek le róla a húszas években sem. 1927-ben Klebelsberg Kuno kultuszminiszter karolta fel az ügyet. Ugyanekkor Magoss György és Vásáry István (Vásáry Tamás zenész nagybátyja) polgármestersége idején nagyívű fejlődés indult meg a koncepció beteljesítésére. Az egyetem épületét 1932-ben adták át.
A kötet második tanulmánya debreceni költők irredenta és revízió után kiáltó verseit mutatja be, két – a városban megjelent – antológiájából szemezgetve, míg a harmadik tanulmány e költők verseit, életrajzait idézi fel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!