-4°C Pál 2022. January 25. 
– Idén húsz éve, hogy csatlakozott a Liszt Ferenc Kamarazenekarhoz, öt éve pedig a koncertmester pozíciót tölti be. Pontosan mi a feladata?
– A koncertmesteri szerepkör sok területre terjed ki, beleértve a repertoárt és a próbafolyamatok irányítását. A koncertek, próbák során koncertmesterként én képviselem a vezérfonalat, de ez elsősorban az egymás közötti kommunikációról szól köztem és a zenekar között. Az együttes tagjaitól érkező ötleteket, javaslatokat közösen meghallgatjuk, és ennek mentén formáljuk a koncepciót. Sokszor karmesteri funkciót is ellátok, ám lényeges hangsúlyozni, hogy ezt a tevékenységet is a zenekar többi tagjával együttműködve alakítom. Fontos feladatom a színpadon, hogy minden szekció szólamvezetőjével kommunikáljak, minél hamarabb észleljem a zenei kezdeményezést és reagáljak minden apró rezdülésre. A koncertmesternek mindemellett van még egy közösségpszichológiai, közösségépítő szerepe is.
– Megújult a zenekar művészeti és üzleti modellje. Miként vett részt ezek kidolgozásában?
– Új művészeti vezetőnk, Várdai István egy évvel ezelőtti csatlakozása fontos állomása volt zenekarunk megújulásának. Elkezdődött egy, a korábbitól eltérő üzleti és művészeti modell kialakítása, amelynek során kiemelt célunk volt a zenekar nemzetközi ismertségének növelése és a komolyzene népszerűsítése. Főként a művészeti direktívák meghatározásában segítettem, ám ez együtt alakult az üzleti megközelítéssel, hiszen e területek egymással összekapcsolódnak. Istvánnal sok kérdésben szorosan együttműködtünk a koncepció kialakításakor. Tudtunk egymás ötleteiről, és aktívan beépítettük ezeket a tervbe, beleértve a saját művészeti észrevételeimet is. A terv alapján frissült és bővült a repertoárban szereplő zenedarabok listája, illetve új művészekkel és szólistákkal működünk együtt a jövőben. Az elkövetkező három évben pedig három földrészen indítunk turnét: Európában, Ázsiában és Dél-Amerikában.
– „A zene öröm veled” szlogen jegyében így nemcsak a hazai, de a külföldi közönséget is szeretnék meghódítani a pandémiás helyzet elmúltával. Mennyiben más nemzetközi színtéren fellépni, bemutatkozni, mint idehaza?
– Minden nemzetnek más a habitusa, kultúrája. Eltérő, hogy melyek az adott kultúrában kedvelt zeneművek, illetve milyen a dinamika a közönség és zenekarunk között. Az olaszok esetén szinte elengedhetetlen az olyan zeneszerzők műveinek eljátszása, mint Bartók vagy Sztravinszkij, míg például Ázsia országainak egyes területein még mindig csak ismerkednek az európai komolyzenével. Bár különleges élmény külföldi publikum előtt játszani, számunkra a hazai közönség a legkedvesebb. Futballhasonlattal élve: hazai pályán a legnagyobb kihívás és egyben öröm játszani.
– Mit gondol, mi szükséges ahhoz, hogy a Liszt Ferenc Kamarazenekar a nemzetközi klasszikus zenei élet meghatározó szereplőjévé váljon?
– Azt gondolom, hogy a professzionális, folyamatosan magas színvonalú művészi munka, az egyedi, zenekarra jellemző játékmód és hangzás belépőt jelent a nemzetközi színtérre. Emellett célunk, hogy évente több alkalommal tudjunk színpadra lépni olyan világhírű vendégművészekkel mint például Víkingur Ólafsson, akivel a tervezett dél-amerikai turnénk során játszunk közösen.
– A zenekar új stratégiájának egyik fontos pillére a tehetséggondozás. Milyen programokat kínálnak az ifjú művészeknek?
– A Liszt Ferenc Kamarazenekar törekszik arra, hogy teret adjon a fiataloknak a szereplésre és a művészeti fejlődésre egyaránt. Fontos, hogy valós koncertélményeken keresztül, közös tanulással szerezhető tapasztalatot nyerjenek, ezért rendszeres fellépési lehetőséget biztosítunk nekik. Az idei évadban összesen három koncertesemény is a tehetséggondozáshoz kapcsolódott: tavaly novemberben a Bartók-világverseny ifjú győztesével, Szokolay Ádámmal léptünk egy színpadra, februárban öt, különleges figyelmet érdemlő ifjú művésszel játszottunk közösen, az évad második felében pedig Dargay Marcell, az Új Magyar Zenei Fórum zeneszerzőversenyén különdíjat nyert darabját mutatjuk be.
– Művészeti céljaik között szerepel, hogy olyan zenedarabokat játsszon az együttes, amelyekkel korábban még nem találkozhatott a közönség. Ilyen például Beethoven Kreutzer-szonátájának vonószenekari átirata édesapja, Tfirst Zoltán hegedűművész jóvoltából. Idei évfordulós zeneszerzők, például Bartók vagy Mozart műveinek átiratában gondolkodnak?
– Bartók és Mozart műveinek átirata jelenleg nem szerepel a listánkon, viszont más átiratok készültek és készülnek a jövőben is. Tavaly októberben mutattuk be J. S. Bach g-moll gambaszonátáját, Tfirst Zoltán vonószenekari átiratában. Idén pedig Bach D-dúr gambaszonátáját tervezzük színpadra vinni, szintén Tfirst Zoltán által írt vonószenekari változatban.
– Legközelebb március 10-én 19 óra 30 perctől jelentkeznek élő koncerttel a Zeneakadémiáról. Mi lesz az ingyenes online hangverseny különlegessége és milyen darabok hangzanak el?
– Az évad második bérletes koncertjén Ilya Gringolts is közreműködik zenekarunkkal. Az est egyik fő kuriózuma az általa készített és ebben a formában először hallható Beethoven Diabelli-variációk vonószenekari átirata. A harminchárom variációból álló mű eredetileg zongorára íródott, így igazi kihívást jelent zenekarunknak. Gringolts e darab során átveszi a koncertmesteri szerepet egyben vezényel az előadáson. A debütáló átirat mellett elhangzik még Pavel Fischer 3. vonósnégyese, valamint Leclair g-moll hegedűversenye.
Elmaradó koncertek a Zeneakadémián
A beszélgetés elkészülte után érkezett a hír, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vezetőinek döntése alapján a Zeneakadémián március 8-24-ig nem rendeznek élő közvetítéseket tekintettel a romló járványhelyzetre. Ezért a Liszt Ferenc Kamarazenekar március 10-re tervezett koncertjét a Budapest Music Centerből (BMC) fogják közvetíteni.
