– Minden nemzetnek más a habitusa, kultúrája. Eltérő, hogy melyek az adott kultúrában kedvelt zeneművek, illetve milyen a dinamika a közönség és zenekarunk között. Az olaszok esetén szinte elengedhetetlen az olyan zeneszerzők műveinek eljátszása, mint Bartók vagy Sztravinszkij, míg például Ázsia országainak egyes területein még mindig csak ismerkednek az európai komolyzenével. Bár különleges élmény külföldi publikum előtt játszani, számunkra a hazai közönség a legkedvesebb. Futballhasonlattal élve: hazai pályán a legnagyobb kihívás és egyben öröm játszani.
– Mit gondol, mi szükséges ahhoz, hogy a Liszt Ferenc Kamarazenekar a nemzetközi klasszikus zenei élet meghatározó szereplőjévé váljon?
– Azt gondolom, hogy a professzionális, folyamatosan magas színvonalú művészi munka, az egyedi, zenekarra jellemző játékmód és hangzás belépőt jelent a nemzetközi színtérre. Emellett célunk, hogy évente több alkalommal tudjunk színpadra lépni olyan világhírű vendégművészekkel mint például Víkingur Ólafsson, akivel a tervezett dél-amerikai turnénk során játszunk közösen.
– A zenekar új stratégiájának egyik fontos pillére a tehetséggondozás. Milyen programokat kínálnak az ifjú művészeknek?
– A Liszt Ferenc Kamarazenekar törekszik arra, hogy teret adjon a fiataloknak a szereplésre és a művészeti fejlődésre egyaránt. Fontos, hogy valós koncertélményeken keresztül, közös tanulással szerezhető tapasztalatot nyerjenek, ezért rendszeres fellépési lehetőséget biztosítunk nekik. Az idei évadban összesen három koncertesemény is a tehetséggondozáshoz kapcsolódott: tavaly novemberben a Bartók-világverseny ifjú győztesével, Szokolay Ádámmal léptünk egy színpadra, februárban öt, különleges figyelmet érdemlő ifjú művésszel játszottunk közösen, az évad második felében pedig Dargay Marcell, az Új Magyar Zenei Fórum zeneszerzőversenyén különdíjat nyert darabját mutatjuk be.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!