Szegő György kötetbe foglalta művészeti és építészeti írásait

Műleírás címmel jelent meg Szegő Györgynek, a Műcsarnok művészeti vezetőjének legújabb kötete, amelyben 2008-tól napjainkig publikált írásaiból válogatta ki a legjobbakat, az MMA Kiadó gondozásában. E könyv előzményei az Építő áldozat és a Táj, templom, szobor. Az elsőt az ­1980–90-es években, a másodikat az ezredforduló körül született szövegei­ből szerkesztették.

Szegő György Műcsarnok Igazgatója 20210301 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

– A látvány a színészi játékkal, a rendezéssel egyenlő erővel jelent meg az előadásban, ami nálunk addig ismeretlen volt – mondta Szegő György.

A másik hatás az iparművészeti főiskolás évekhez köthető, amikor másoddiplomásként sok lyukasórája volt.

Képzőművészeti, színházi és építészeti írásait tartalmazza Forrás: MMA Kiadó

– Ha szabadidőm adódott, mivel a Műegyetem miatt több tárgyból felmentést kaptam, átmentem a szomszédos Lipótmezőre, ahol barátom, Pressing Lajos pszichológus és ­buddhista tanító az érdeklődésemet a lélektan és a keleti filozófia humán irányai felé terelte.

Tanulságos az a fejezet, amelyben a velencei biennálékon szerzett tapasztalatait, élményeit osztja meg az olvasóval. Mint megtudtam, vagy harminc biennáléra látogatott el, ráadásul 2000-ben társkurátorként és látványtervezőként működött közre a 7. Nemzetközi Építészeti Biennálé magyar kiállításának létrehozásában.

– A velencei biennálé a képzőművészeti világ-szcéna legfontosabb helyszíne – hangsúlyozta, majd megjegyezte: az nemcsak szakmai rendezvény, hiszen alapvetően a széles publikumnak szól és turistacsalogató látványosság is.

Ezzel újabb témakörre térhettünk át, méghozzá a Műcsarnokra, aminek a befogadói esztétika elméletére alapozott vezetői koncepcióját is beválogatta a kötetbe. Az összefüggés nem más, mint az, hogy 2014-től Szegő György olyan Műcsarnokot irányít, amely értékalapú látnivalót kínál a hozzáértőnek és a nagyközönségnek is.

– Az elképzelés és a megvalósult tárlatok között észrevehetők a műfaji áthallások. Egyetlen jegyért több kiállítást nézhet meg a látogató, az emberi kíváncsiság a jelenkor képzőművészetében kevéssé jártas látogatót az avantgárd tárlatok tereibe is átvezeti. A vizuális előtanulmányok hiánya akár katarzisban is feloldódhat. Azért állítom ezt bátran, mert sok visszajelzés igazolja a Műcsarnok mai tevékenységét – mutatott rá a művészeti vezető.