Mielőtt olvasónk kikérné magának, hogy a saját szakállamra rangsorolom itt az Arthur Conan Doyle megteremtette legendás detektív számos, jól ismert históriáját, hadd áruljam el, hogy valóban a legnagyobb hatású könyvre gondolok, a detektívregények detektívregényére, amiről még Szerb Antal, a műfaj elszánt ellensége is elismerte, hogy „feltétlenül művészi” (az érettségi tételek közt is szerepel!). Ez az 1902-ben megjelent The Hound of the Baskervilles, azaz A sátán kutyája. És a témához illőn hadd tegyem föl amúgy sherlockosan a kérdést: észrevette, Watson, hogy nem stimmel az évszám? Tudniillik az 1902-es megjelenés a regény első önálló kiadása, viszont a folytatásos történetet már 1901-től elkezdte közölni a Strand Magazine.

Ha föllapozzuk a könyvet – jómagam a Móra Könyvkiadó 1984-es, Árkos Antal fordította, puha fedeles, teljes szétesés határán álló példányát – az egyes fejezetek végén rögtön föl is fedezzük a folytatásos közlésre utaló nyomokat. Legalábbis észrevehetjük, milyen erősen ingerelne minket a Strand Magazine a következő számának a megvásárlására, hogy minden epizód-fejezet ilyenformán végződik:

„Többet most nem írok erről. Annál érdekesebb lesz legközelebbi beszámolóm.” „Egyetlen napnak sem szabad elmúlnia anélkül, hogy ne tennék meg minden tőlem telhetőt – bárhogy is, de le kell lepleznem a különös idegent!” „Nevessen csak, barátom, de higgye el, nagyon örülnék, ha már újra itthon látnám épségben a Baker Streeten.”
Sherlock Holmest és barátját-segítőjét, dr. Watsont az is ismeri, aki nem ismeri. A vaslogikájú detektív szikár és komor meg a doktor áldozatkészen lelkesedő figurája szinte olyan irodalmi-popkulturális archetípussá vált, mint Don Quijote és Sancho Panza. Watsont egyébként az eredetileg szintén orvosként praktizáló szerző önmagáról mintázta, vagy magáról írt paródiát, ha úgy tetszik. Egyben Watson a mindenkori ideális olvasó is: egyszerű, de becsületes lélek, aki csodálattal csüng a nagy detektív mondatain…
A Sátán kutyája ma olvasva is méltó a hírnevére. A racionalitás nyüzsgő, világvárosi Londonából a kísérteties devoni lápvidéken sötétlő, komor, ódon Baskerville Hallba (utóbbi is valós helyszín) vezető nyomozás során megkapunk mindent, amire vágyunk: egyre jobban összekuszálódó szálakat, misztikumot, hamisítatlan, angol gótikus rémregény-hangulatot, bűnt, ármányt, szerelmet és igazságot, és persze minden ilyen írásmű valódi főszereplőit: az utolsó lapokig őrizgetett titkokat.