Ma 20 éve elhunyt Papp Ferenc nyelvész, akadémikus, egyetemi tanár. A Bolla Kálmán sorozatszerkesztésében megjelent Magyar Nyelvész Pályaképek és Önvallomások 38. kötetében olvashatók Papp Ferenc következő szavai: „Nagyon szeretem a nyílt, mindent örömmel befogadó nyelvtudományt, és nagyon nem szeretem azt, hogyha valamilyen tabuk vannak a tudomány előtt […]. Ki kell tűznünk magunk elé valamilyen meghatározott, erős célt, de ezt biztos, hogy csak akkor érjük el, s akkor tudunk emberek maradni, hogyha egyrészt lelkesek […], másrészt pedig, ha minden iránt nyitottak és érdeklődők maradunk.”
Igazi iskolateremtő nyelvész volt, emberi és tudományos nyitottsága sok pályatársát vonzotta. A minden újra való nyitottsága, folytonos tudományos kíváncsisága meghatározta generációjának és főként tanítványainak szakmai életútját. Papp Ferenc életéről, tudományos munkásságáról számos, szintén kiemelkedően jelentős nyelvészünk megemlékezett már, többek között É. Kiss Katalin, akadémikus; Kiefer Ferenc, nemrég elhunyt akadémikusunk; Klaudy Kinga, Fóris Ágota és Székely Gábor professzorok és sokan mások. Ezúttal pályájának csak a legjelentősebb irányairól esik szó. Russzista, általános és alkalmazott nyelvész, számítógépes nyelvész, alaktannal, szókészlettannal, nyelvpedagógiával foglalkozó kutató, egyetemi oktató és akadémikus volt. Munkáit – még a leglényegesebbeket is – oldalakon keresztül kellene sorolni, hogy csak egy kis áttekintést kapjunk róluk.

Fotó: alknyelv.elte.hu
Ezúttal – vállaltan szubjektív szempontok szerint – csak néhányat emelek ki. Az 1960-as évek elején, a számítástechnika hajnalán (!), amikor még leginkább csak nagy számítógépek működtek (hisz a mai értelemben vett személyi számítógép, az IBM PC csak 1981-ben jelent meg), világszinten is az elsők között ismerte fel a számítástechnikában rejlő nyelvészeti adatelemzési lehetőségeket. Lényegében Papp Ferenc indította el a magyarországi számítógépes nyelvészeti – korai szakkifejezéssel élve a matematikai nyelvészeti – kutatásokat. Számítógépes adatelemzési módszerrel dolgozta fel például A magyar nyelv értelmező szótárának 58 ezer szócikkes anyagát, és a szótár teljes, 31 ezernél is több szótári szóból álló főnévi anyagát vizsgálta. A számítógépes adatelemzésnek köszönhetően olyan alaktani, szókészlettani és grammatikai összefüggések kimutatására és bizonyítására adott ezzel lehetőséget, amelyeknek köszönhetően nyelvészek generációi vetették rá magukat az összegyűjtött adatok elemzésére.