A magyar film napját 2018 óta ünnepeljük, idén azonban még különlegesebb a dátum, hiszen százhúsz éve ezen a napon mutatták be az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó, A táncz című magyar filmalkotást, Zsitkovszky Béla és Pekár Gyula munkáját az Uránia Tudományos Színházban. A filmtörténet kezdeteire emlékezve, valamint a magyar film történelmi és kortárs gazdagsága előtt adózva öt mozgóképes alkotást tűzött műsorra az Uránia április 30-án 17.30-tól (a részvétel ingyenes, de regisztrációs jegy váltása szükséges https://urania-nf.hu/esemenyek/1873/2021/04/30/mozikepek-online-vetites-a-magyar-film-napjan).
A Láttam költői film, némafilm, így elsősorban a kép, a tekintet mozgása „beszél” a ritkás zenekíséret „második szólamával”. A cselekmény szerint az alföldi nyár szikes ürességébe betántorog egy vak. A puszta megnyílik, a látomások figurái, drámái a táj óriáspódiumán ugyan egyértelműek, mégis mintha álomban járnánk.
Fotó: Magyar Művészeti akadémia
A tér és idő sora eltűnik, egy adott pontban megáll. Ezt az időtlen mozdulatlanságot, mély békét törik meg olykor különböző drámai történések: gyilkosság, haláltánc, halott-táncoltatás vagy örömtánc.
A rövidfilmben erősen mutatkozik meg Bicskei Zoltán művészetének egyik alapélménye, mégpedig az alföldi kultúra tisztasága, mozdulatlan ősnyugalma és egyértelműsége. Mint mondja, ezek olyan lényegi értékek, amelyeket nem lehet elmozdítani, akármerre is megy a világ.
Fotó: Magyar Művészeti Akadémia
A film zenei aláfestését Ittzés Gergely és Szabados György muzsikája adja – utóbbiról egyébként két éve jelent meg tanulmánykötet Bicskei Zoltán szerkesztésében. A tíz éve elhunyt Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész fogalmazta meg egy közös munkájuk során, hogy „most az alföldi kultúra van soron”. Nem fejtette ki bővebben – mondja Bicskei Zoltán –, mert tudta, hogy ugyanazt érezzük.
Ez a szellemiség hatja át az Álom hava című játékfilmet is, amely négy éve elnyerte az indonéziai Szellem, vallás és képzelet elnevezésű nemzetközi fesztivál legjobb nemzetközi játékfilmnek járó nagydíját. A magyar–szerb koprodukcióban napvilágot látott „nemzeti sorsballada” tíz évig készült, hiszen az esetleges támogatók részéről ellenállást váltott ki a magyar királyok – köztük Atilla, akit Papp Lajos szívsebészprofesszor alakít – szellemi nagyságának felmutatása. Főleg hogy olyan gondolatokat mondanak ki múltunk tükrében, amelyek akkor még csak jóslatok voltak, mára azonban Európa legnagyobb dilemmáivá váltak.
