időjárás 28°C Huba 2022. augusztus 19.
logo

„A színpad a lélek játszótere, a tánc katartikus élményt ad nekem”

Petrovics Gabriella
2021.05.15. 07:18
„A színpad a lélek játszótere, a tánc katartikus élményt ad nekem”

Korhatár nélkül címmel tűzi műsorra táncestjét a Budapesti Operettszínház az online térben. Babácsi Benjamin balettművésszel beszélgettünk a vasárnapig több időpontban megtekinthető előadásról, pályájának fontos állomásairól, mesterekről, szerepálmokról és arról, hogy mit jelent neki a balett.

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapesti Operettszínház, ugyanis a Diótörő után egy rendkívüli nagybalett-összeállításban csodálhatjuk meg a teát­rum balett-táncosait az Operett ­online-on. A Korhatár nélkül című táncest első részében körbetáncolják a balett világát A hattyúk tavától A mosoly országáig a legszebb pas de deux-kkel és kartáncokkal, míg a második felvonás a barokk kor báli balett éjszakáinak hangulatát hivatott előhívni Felix Mendelssohn klasszicista stílusban írt szimfóniájára.

– Ez az első nagyszínpadi kortárs balettkoreográfia a Budapesti Operettszínházban, mely kortárs létére klasszikus és neoklasszikus elemeket is ötvöz – mondta Babácsi Benjamin,

akit Hacsaturján Kardtáncában, a Kínai szvitben és Felix Mendelssohn-Bartholdy Olasz szimfóniájában is láthatunk. – A Kínai szvitnél Bajári Levente koreográfussal könnyű dolgom volt, hiszen régóta ismerjük egymást, kollégák voltunk az Operaházban, ám az Olasz szimfónia napról napra állt össze – emlékezett vissza a közös munkára Babácsi Benjamin, aki örömmel osztotta meg velünk pályájának felejthetetlen pillanatait is.

Bár nyolcéves korában egyáltalán nem akart balettművész lenni, idővel mégis úgy alakult, hogy erre tette fel az életét. Édesanyjának köszönheti, hogy ez lett a hivatása, ugyanis ő íratta be a Magyar Táncművészeti Főiskolára, ami ma már egyetem. – Gyerekként nehéz volt megszokni a mindennapi balett-termi órákat, próbákat, a fegyelmet, de szép lassan az életem szerves részévé vált a balett. A sikerélmé­nyeim határozták meg a pályám, mindig azok vittek előre – hangsúlyozta. A balettművész érdeklődésünkre elmondta, hogy a főiskolás éveknek köszönheti azt a munka iránti alázatot, ami az élet más területein is mindmáig javára válik. Emellett a tánc erősen formálta a mentalitását, a személyiségét, amihez nagyban hozzájárultak mesterei.

„Alázattal és maximalizmussal állok mindannak elébe, amit az élet felkínál” Fotó: Budapesti Operettszínház/Juhász Éva

– Remek, ám szigorú mestereim voltak a főiskolán. A szakma alapjait Fodor Gyulától és Gál Jenőtől tanultam meg, Szakály György pedig rendre, fegyelemre is tanított. De nagyon sokat köszönhetek Keveházi Gábornak is – idézte fel főiskolás éveit Babácsi Benjamin, aki azt is elárulta, hogy mesterei mindig ellátták jótanácsokkal, egyengették útját. A Diótörő herceg szerepére Szakály György készítette fel. – Ez az előadás végigkíséri a balett-táncosok pályáját. A Magyar Állami Operaház után a Budapesti Operettszínházban is eltáncolhattam a főszerepet, a Diótörő herceget, ami azért volt különleges, mert ezzel az előadással debütálhattam a nagyszínpadon – mutatott rá a balettművész.

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=GVN9QGbpXro&pbjreload=101[/embed]

 

Babácsi Benjamin az itthoni tanulmányok mellett külföldi nyári kurzusokon is részt vett. Életének meghatározó élménye volt a Pittsburghben eltöltött egy hónapos kurzus, ott érezte először, hogy szárnyal. Szerencsésnek tartja magát, mert miután elvégezte a főiskolát, tánckari művészként kezdte a pályáját a Magyar Állami Operaházban, de szólókat és főszerepeket is táncolt öt éven át, 2018-ig. Néhány évvel később került a Budapesti Operettszínházhoz, ahol tavaly karácsonykor a Karácsonyi csillagok – a Diótörő legszebb táncaival című műsorban láthatta a közönség.

A művésztől azt is megtudtuk, hogy a balett számára a teljes kikapcsolódást és relaxációt jelenti.

– A balett-teremben ki tudom zárni a külvilágot, ráadásul a tánc nagyon sokszor segített már átlendülni magánéleti gondokon. A színpad a lélek játszótere, a tánc mindig katartikus élményt ad nekem. Mindehhez pedig a közönség is hozzájárul, hiszen az ő tapsuk nemcsak az aznapi előadásért szól, hanem az azt megelőző kemény munkáért is – jegyezte meg Babácsi Benjamin.

– Van szerepálma? – tettük fel a kérdést. – Az Anyegin című balettelőadásból Lenszkijt, a Manon című darabból Des Grieux lovagot táncolnám el, de igazából minden nagy klasszikusnak örülnék – mondta, majd hozzátette, hogy a Giselle című romantikus balett férfi főszerepét vagy Seregi László Rómeó és Júlia című darabjának Rómeóját is szívesen eltáncolná, hisz az utóbbi főszerep minden táncos álma. – Alázattal és maximalizmussal állok mindannak elébe, amit az élet felkínál – szögezte le a balettművész.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.