Szónok a pulpituson

A trianoni békeszerződés 101. évfordulóján a Magyar Nemzeti Múzeumban közelebbről szemügyre vehetjük azt az Apponyi Albertről készült, restaurált festményt, amely a híres szónokot az Országház pulpitusán ábrázolja. A restaurálás a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával és a Trianon Kutató Intézet Közhasznú Alapítvány közreműködésével valósult meg. A múzeum a festmény bemutatásával egyúttal a 175 évvel ezelőtt, 1846. május 29-én született Apponyi Albertre emlékezik.

Veress Zoltán olajfestménye 1934. A restaurált festmény a rekonstruált díszkeretben Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok

A magyar közemlékezetben gróf Apponyi Albertről minden bizonnyal az a legismertebb adat, hogy az első világháborút lezáró párizsi béketárgyalásokon a magyar delegáció vezetőjeként, 1920. január 16-án a magyar félnek előző napon átadott békefeltételekre reagálva, nagyívű, francia nyelven elmondott beszéddel válaszolt, amit utána összefoglalt angolul és olaszul is. A történészek úgy látják, hogy bár a jelenlévőkre jelentős hatást gyakorolt Apponyi beszéde, de a békeszerződés megváltoztatására irányuló javaslatai végül eredménytelenek voltak. A magyar közgondolkozásra gyakorolt hatása azonban elsöprő erejű volt és jelentős kiindulópontja lett a két világháború közötti revizionizmusnak. A trianoni békeszerződés századik évfordulóján ismét nagy figyelem irányult a híres beszédre, számos helyen idézték és még egy színházi előadásnak is részévé vált – áll a Magyar Nemzeti Múzeum lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Veress Zoltán olajfestménye 1934. A restaurált festmény a rekonstruált díszkeretben
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok

Mint írják, az Országgyűlés 1961-ben átadott két festményt a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának. Az egyik festmény Apponyi Albertet ábrázolja, amint egy szónoki pulpituson áll. A keret nélküli, felül csúcsíves záródású képet, melyen kisebb sérülések és több lyuk is volt, a szignatúra alapján Veress Zoltán festette. A Münchenben és Budapesten tanult, kolozsvári születésű festő – a színes fényképezéssel és a fotókerámiákkal kísérletező Veress Ferenc fényképész fia – számos közéleti portrémegrendelést kapott a XX. század első harmadában (például Brassai Sámuel, Herman Ottó, Prohászka Ottókár arcképei). Szintén jelentős a restaurátori munkássága, amelynek során a pécsi és a győri székesegyház mellett a budai Mátyás-templom falképeit javította.

A múzeumba került festményről fennmaradt egy archív felvétel, amely megörökítette eredeti elhelyezését és egykori, historizáló keretét. A kép mellett látszó faldekoráció és származás helye arra utalt, hogy a festmény egykor az Országház épületében függött. Egy évvel ezelőtt mindössze ennyit tudtunk a festményről. Ám a hozzá kapcsolódó kutatás során egyre több mindenre fény derült a kép megrendeléséről, elhelyezéséről és témájáról. A források alapján a festményt a Magyar Külügyi Társaság készíttette egykori elnökéről, aki az 1920. évi alapításától haláláig töltötte be ezt a tisztséget. A Veress Zoltán által készített festményt egy emlékülés alkalmával leplezték le 1934. február 18-án. Az emlékülésről közölt beszámolók szerint a festményen azt a pillanatot örökítette meg Veress Zoltán, amikor Apponyi Albert az Országgyűlés képviselőházának pulpitusáról mond köszönetet a 85. születésnapján kapott méltatásokért. Az 1931-ben megtartott eseményről több fotográfia készült, akad köztük szerencsére olyan is, ahol éppen a szónoki emelvényen látjuk Apponyi alakját. Veress Zoltán 1933-as festményéhez vagy ezt, vagy egy ehhez nagyon hasonló másik fényképet használt előképül. Ugyanis szinte teljesen azonos a bal oldali látószög és Apponyi kissé támaszkodó testtartása. Veress csupán egy ponton csempészett a festménybe új elemet: a kép bal alsó sarkában a mellvéd falára, mintha az is a faragvány része volna, odafesti az Apponyi-címert. Egy másik archív felvételen pedig az ajándékul adott ezüst babérágat is láthatjuk Apponyi mellett a gratuláló tömegben.

A festményt 2020-ban Országh Borbála festő-restaurátor művész restaurálta, míg a díszkeret rekonstrukcióját a Tokaji Képkeret Kft. végezte el az archív fotók alapján, fából újra faragva és aranyozva az összes látható díszítést – derül ki a közleményből. Apponyi Albert születésének 175. és a trianoni békeszerződés 101. évfordulóján így nemcsak a restaurált festményt és rekonstruált díszkeretét tudja bemutatni a Nemzeti Múzeum, hanem azt a szakmai munkát is, amely feltárja a műtárgyak gazdag kulturális kapcsolatrendszerét és történetét. A kamrakiállítás június 13-ig tekinthető meg a múzeum kandalló-termében.

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=1FfWBngFVqc[/embed]