Az ágy, amelyben kis Balázs aludt el szépen az Altatóra

A Kieselbach Galéria Festők, gyűjtők, sorsok című kiállításán ismerheti meg a nagyközönség a galéria június 14-i, 65. aukciójának tételeit. A sláger vélhetően a József Attila Altató című verséből ismert kis Balázs kiságya lesz. Ám olyan remekművek szintén árverésre kerülnek, mint Tihanyi Lajos Csendélet cserepes virággal, kancsóval és citromokkal, Mednyánszky László Hadifoglyok karácsonya és Ferenczy Károly A nagybányai Kereszt-hegy címet viselő festménye.

A remekművek valódi 20. századi áttekintést kínálnak Fotó: Mirkó István

Tihanyi Lajos csendéletei nem kizárólag a magyar, hanem a világ művészettörténetének legbecsesebb darabjai közé tartoznak. Az aukció tárgyát képező tételt a mester 1909-ben festette Nagybányán. A művésztelep, ahol négy nyarat töltött, Tihanyi Lajos festőiskolája volt, lévén azt leszámítva autodidakta módon sajátította el briliáns tudását, amely eljuttatta a párizsi művészvilág elitjébe. 1923-tól a kultúra fővárosában élt, így kései műveivel szülőhazájában nem ismerkedhettek meg kortársai. A műalkotás a kommunizmus idején maszekként ruhaboltoknak dolgozó Török István gyűjteményét gazdagította.

S ha már Nagybánya, a művésztelep egyik alapítója – aki mesterével, Hollósy Simonnal érkezett –, Ferenczy Károly a számos közül egyik közismert munkája, A nagybányai Kereszt-hegy is eladó az aukción. A műterme ablakából kitárulkozó látványt örökítette meg Ferenczy mester. Érdekességként érdemes tudni, hogy a festő egyik gyermeke, Valér (Noémi és Béni testvére) szintén megfestette a Kereszt-hegyet.

Az apa alkotását a Schuler Rt. Schuler Jenő melletti cégfőnöke, Gusztáv vásárolta meg. Az írószermágnástól a művet a tanácsköztársaság művészeti és múzeumi direktóriuma utasítására az összegyűjtő brigád a piktor Adaházi Kasnya Béla parancsnokságával köztulajdonba vette. Megjegyzem, Feren­czy Béniről úgy tartják, tagja volt a fenti direktóriumnak, amit nem igazolt a művészettörténet, mindenesetre a vörösterror bukását követően a szobrász két évtizedet emigrációban kényszerült eltölteni, abból három évet Moszkvában. Apja képét 1919-ben kiállították a Műcsarnok példátlan gazdagságú tárlatán (hiszen szakértők rekvirálták a műtárgyakat), amit maga Kun Béla nyitott meg. A következő tulajdonos, a nemzetközi hírű sebészprofesszor, Molnár Béla 1965-ben 13 ezer forintért (ami az MNB 89,1 pénztárindexe szerint ma 1 158 300 forint) adta el az újlipótvárosi kóser hentesnek és műgyűjtőnek, Kövesi Istvánnak. Kövesi családjából egyedüliként élte túl a vészkorszakot, hogy aztán a kommunisták államosítsák hússzékét, s a hentes gyári munkásként kereste meg gyermekeinek a betevőre valót. 1957-től Budapesti Izrae­lita Hitközség kóser hússzékének üzletvezetője lett. Midőn anyagilag talpra állt, műtárgyakba fektette megtakarítását, így alakult ki csaknem 250 darabos, pazar gyűjteménye, Kassák Lajos, Bortnyik Sándor, Vaszari János, Rippl-Rónai József, Koszta József, Tornyai János, Anna Margit, Ámos Imre műalkotásaiból, amely gyűjteményt a nagyközönség 2013-ban láthatta a Kies­elbach Galériában.

Egészen más sorsot osztott a Teremtő Mednyánszky Lászlóra. Az Árpád-korban, az Aranybulla megalkotójával, II. Endre királlyal (IV. Béla és Szent Erzsébet atyja), annak galíciai hadjáratából érkezett a Mednyánszky, akkor még Mednyei család Magyarországra. Báró Mednyánszky László Münchenben, Párizsban, majd Barbizonban, azaz a korszak legjobb iskolákban tanulta a festészetet – ez utóbbi a francia rea­lizmus és az impresszionizmus bölcsője. A művész a nagy háború poklát rajzolt, festett naplójában örökítette meg, azt követően vagyonát, ké­peit pénzzé tette, amit szétosztott a nélkülözők közt, maga gyalogolva vándorolt és alkotott, s jótékonykodott, járványos betegeket ápolt, no meg Feszty Árpád körképének egyik alkotójaként dolgozott mint kitűnő jellemábrázoló. Ebbéli zsenijét őrzi a Hadifoglyok karácsonya című remeke, amely első számú gyűjtője és rajongója Wolfner József, a Singer és Wolfner Könyvkiadó alapítója (Singer Sándorral) tulajdonát képezte.

Egyébként a könyvkiadó fia az Ausch­witzban életét vesztő – természetesen – Mednyánszky-tanítvány, Farkas István festőművész volt.

A megannyi káprázatos festmény mellett egy kultúrtörténeti jelentőségű tárgyra szintén lehet licitálni. Egy ágyikóra, amelyben a József Attila Altatójából ismert kis Balázs egykor álomra hajtotta fejét.

A verset Balázs édesanyjának testvére, Ottó Ferenc, a költő barátja és költeményeinek későbbi megzenésítője rendelte meg József Attilától 1935-ben. Ettől az évtől kezdve csaknem minden este elhangzott az Altató kis Balázs szüleinek gödöllői otthonában. Kis Balázs nagybátyját a Favágó című József Attila-vers megzenésítéséért a Horthy-rendőrség baloldali felforgatóként tartotta számon, ám paradox módon mégis a Rákosi-korszakban sújtott le rá a hatalom. 1949-ben az ÁVH letartóztatta, hosszú éveket kellett börtönbe töltenie a népi demokrácia elleni szervezkedés koholt vádjával. 1966-ban egy pálos himnusz megzenésítése miatt újabb börtönbüntetésre ítélték. Mindezt két esztendővel azután, hogy Ottó Ferenc a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ajándékozta a tulajdonában lévő József Attila-kéziratokat, mások mellett az Altató eredeti, kézzel írt példányát is.

Kis Balázs életét tekintve az Altató profetikus műnek bizonyult, hiszen valóban nagy termetű óriás lett. Az ötvenes években katonaként szolgált, majd 1956 decemberében elhagyta Magyarországot. Kanadában élte le életét, mondhatni, végül a távolságot mint üveggolyót tényleg megkapta.

A 65 aukció a remekművek valódi XX. századi áttekintést kínálja
Fotó: Mirkó István