Kényszermunka a Szovjetunióban, sorsokban elbeszélve

Az áldozatok között szerepelnek Erdélyből, a Felvidékről és Kárpátaljáról a magyarságuk miatt ártatlanul elhurcolt emberek is. Szabadtéri kiállítás nyílt a málenkij robot emlékhelynél.

Budapest, 2019. november 25. A Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij robot emlékhelye a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten 2019. november 25-én. A ferencvárosi pályaudvar - ahonnan az embereket a Gulágra szállították - mellett található emlékhelyet 2017 februárjában avatták fel. MTI/Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs

A Magyar Nemzeti Múzeum és a Szabadságvédő Alapítvány együttműködésében kültéri kiállítás nyílt, amely tíz olyan ember életútját mutatja be, akiket akaratuk ellenére hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba. A portrék szokatlan tartalmi és kivitelezési formában – kültéri molinókon, egyéni életutakon keresztül elbeszélve – azt mutatják be, miként írták át, tették tönkre emberek életét testileg, lelkileg a XX. század totalitárius diktatúrái és a második világháború, hogyan szakítottak el gyerekeket szüleiktől, szerelmespárokat egymástól, és semmisítették meg emberek terveit családról, hivatásról.

A képeket molinókra nyomtatták, hogy a pandémia miatt kültéren, a Magyar Nemzeti Múzeum Ferencvárosi Málenkij Robot Emlékhelyén, a bunker épületének homlokzatán legyenek láthatók.

A bemutatott áldozatok túlélték elhurcolásukat, rabságukat, a szovjetunióbeli kényszermunkát, ám mindannyian gyógyíthatatlan testi és lelki sebeket szenvedtek, és sajnos a fogva tartás kegyetlen körülményei miatt sokan hazatérésük után már nem élhettek sokáig.

A ferencvárosi pályaudvar – ahonnan az embereket a gulágra szállították – mellett található emlékhelyet 2017 februárjában avatták fel.
Fotó: MTI/Mohai Balázs

A portrékat a kiállítás ötletgazdái, Bognár Zalán történész, a kiállítás szakmai vezetője és Gulácsy Imola, a kiállítás szervezője úgy válogatták össze, hogy

az áldozatok között szerepeljenek a trianoni határon túli területekről, Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról magyarságuk miatt ártatlanul elhurcolt emberek is.

Bemutatnak olyan áldozatokat, akiket magyarságuk vagy németesen hangzó nevük és akiket Budapest ostromát követően létszámkiegészítés miatt hurcoltak el. Több ezer hasonló sorsú honfitársunk közül egy olyan mártír portréja is látható, akit a náci haláltáborból hazatérve a szovjetek – szintén ártatlanul – a Gupvi és a gulág kényszermunkatáboraiba deportáltak.

Az egyes portrék fölött látható térképek megmutatják, mekkora távolságokat kellett megtenniük a szovjet kommunista hatalom Szovjetunióba kényszerített áldozatainak akaratukon kívül A tragédiák bemutatásának célja, hogy soha többé ne ismétlődhessenek meg hasonló, emberiség és emberiesség elleni bűntettek.

A kiállítás helyszínét a Magyar Nemzeti Múzeum biztosítja, a fogolyportrék a Szabadságvédő Alapítvány megbízásából készültek, Magyarország kormányának támogatásával. A kiállítás július 2-ig tekinthető meg.