A terem falait a Roskovics Ignác festőművész művei alapján készített Zsolnay-pirogránit kerámiaképek díszítik, amelyek Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolnak. Az ajtók fölött szintén Roskovics festményei alapján alkotott munkákon Szent István megkoronázása és az államalapítást ábrázoló kompozíció szerepel, míg a másikon Szent István és Szent Gellért a kereszténységet hirdeti.
A terem meghatározó anyaga a fa, amely a padlót, a mennyezetet és a falakat borítja. A parketta a századfordulón, a Neuschlosz fivérek gyárában készült, most a szakemberek ezt is az eredetivel megegyezően készítették el háromféle fából. A rendkívül összetett intarziás padló fő motívuma a sárkányforma. A mennyezet, az oldalfal és a bútorzat eredetileg egyaránt a dualizmus idején művészi famunkáival hírnevet szerzett Thék Endre műhelyéből került ki. A helyiség mennyezete gerendás, faragott díszítésű, kazettás részekből áll, felületi díszítésére 24 karátos aranylapokat használtak.
A terem újratervezője Angyal Tibor, az újjáépítés művészeti szakértője dr. Rostás Péter.
– A Hauszmann Alajos által tervezett Szent István-terem negyedszer épült meg. Ezúttal a semmiből született újjá, az eredetivel tökéletesen megegyező formában – jelentette ki az átadón Fodor Gergely, a Nemzeti Hauszmann program kormánybiztosa, aki emlékeztetett, hogy az iparművészeti remek meghódította a világot, elhozva az 1900-as párizsi világkiállításról a zsűri nagydíját.
– 1902-ben, a király részvétele mellett avatták fel, majd közel fél évszázadon keresztül szolgálta a palota lakóit és a látogatókat – árulta el a kormánybiztos, hozzátéve: a terem helyet adott udvari eseményeknek, de hivatalos körséta keretében látogatható volt a közönség számára is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!