– A Budai Vár, benne a palotával a magyar szuverenitás jelképe, ami egy független és erős ország központja volt – fogalmazott ünnepi beszédében Gulyás Gergely, a folytatásban kifejtve: az oszmán hódítás idején a reményt jelentette, a Habsburg Monarchia idején pedig visszatérő követelés volt, hogy a palota a magyar király otthona lehessen, s az ország sorsáról ismét magyar földön döntsenek.
– A kiegyezés után a királyi palota építése hamar fontos nemzeti üggyé vált. Az építők koruk legkiválóbb szakemberei voltak, s munkájuk által hamarosan országos ismertségre és népszerűségre tettek szert – fogalmazott a kancelláriaminiszter, hozzáfűzve: a Királyi Palota, az állami reprezentáción túl, az egész országé volt, szolgálva a nemzeti büszkeséget és a turizmust.
– A kommunizmus nem tudott mit kezdeni a második világháborúban rommá lett épülettel. Amit a világégés nem, azt a kommunisták tették tönkre: az épen maradt részeket szegényítés jelszóval károsították. József főherceg újjáépítés előtt álló palotáját 1968-ban felrobbantották – elevenítette fel Gulyás Gergely, kiemelve: a későbbi, kultúrpalota elképzelés jegyében a kor építőiparának színvonalán, méltatlanul szűk erőforrásokkal, a múlt végképp eltörlésének szellemében modernista épületet hoztak létre.
– Ma Magyarország sorsáról ismét Magyarországon dönthetünk, szimbolikus tehát, hogy a rendszerváltás után most jutottunk el a palota felújításáig.
Az elődök előtt tisztelegve, ugyanakkor a XXI. századhoz méltó módon újíthatjuk meg a Budavári Palotát, amit újra visszaadhatunk az embereknek – mutatott rá a miniszter, majd megjegyezte: a rekonstrukció jól halad. A régi fényüket eddig visszanyert épületek: a Várkert Bazár, a testőrségi épület, a Lovarda, a karmelita kolostor bizonyítják a rajtuk dolgozók elkötelezettségét, hozzáértését.
– Ma újabb mérföldkőhöz érkeztünk, a Királyi Palota megújuló belső terének első darabját adhatjuk át, adhatjuk vissza hét évtizedes kulturális szakadás után – hangsúlyozta Gulyás Gergely, s emlékeztetett az alkotókra, mint mondta:
a Szent István-terem elkészítésében a magyar iparművészet legnagyobbjai vettek részt.
Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készült a terem egyik legmeghatározóbb eleme, az ország legnagyobb kandallója. Most a Zsolnay Porcelánmanufaktúra pécsi gyárában a szakemberek egykori mintadarabok, eredeti tervek és archív fotók alapján készítették el az alkotás hű mását. A főpárkányán álló, önmagában is tekintélyt parancsoló, életnagyságúnál nagyobb Szent István-mellszobrot eredetileg Strobl Alajos alkotta meg.