A szeretet mint fegyver

Az első világháborút követő évek szesztilalommal sújtott Amerikájában játszódó történet lélegzetelállító jelenetek és izgalmas kalandok hosszú sora.

Nagy Koppány Zsolt
2021. 08. 29. 8:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Érdeme a könyvnek a lélegzetelállító jelenetek és izgalmas kalandok hosszú sora, meg egyik-másik helyen az irodalmi értéke, erős, érzékletes képei: „A két házőrző már majdnem odaért. Német juhászkutyák voltak, egy barna-szürke meg egy tiszta fekete. Mindkettő Arkagyij válláig ért, és borzasztó gyorsan mozgott. A fekete volt hozzá közelebb, hihetetlenül fehér és elképesztően sok foga mintha több centiméterrel a kutya előtt járt volna”, illetve: „Vita átbújt a vastag falon, és fejjel előre zuhanni kezdett. A víz olyan kemény volt, mint a föld, amikor belecsapódott, de azután megnyílt előtte, és befogadta. A kislány bukdácsolva sodródott a sötét hullámokon.” 

Van benne némi fekete humor is („Az ablakhoz húzta, és kimutatott rajta. – Ki tudsz ugrani. – Vita lenézett. Alatta már javában nyüzsgött az utca a reggeli forgalomtól. – Nem fogom eltörni a lábam? – Csak egy kicsit, talán.”), de alapvetően szomorú könyv ez, meg nyomasztó és sötét – ez utóbbinak nem tudom megmondani az okát, hiszen a legfontosabb üzenete (a szeretet fontos – íme, amikor Vita összecsap a főgonosszal: „Ebben a pillanatban a félelem és a [nagyapja iránti] szeretet keresztezte egymás útját, és összeolvadt. És Vitának a szeretet lett a fegyvere. Olyan dühös kiáltást hallatott, amilyenre Sorrotore álmában sem számított, és a férfira vetette magát.”) éppenséggel nem errefelé mutat. Talán a zord világ az oka, amelyet ábrázol – el kell mondani ugyanakkor, hogy éppen ez a zordság óvja meg attól, hogy a napjainkban megszokott bugyuta, giccses, cukiskodó végkifejlet felé tolja el a könyvet, még úgy is, hogy ebben a történetben is – talán nem rontom el az olvasási élményt – minden megoldódik. 

A kötet szerzője – akiről a fülszövegben kiderül, hogy előszeretettel tanulmányozza a reneszánsz kori irodalmat, illetve maga is végez légtornászmutatványokat – igen fiatal, a hangja eredeti, tehát várhatjuk, hogy sok könyvet ír még az ifjúság számára, csak épp legyen, ki elolvassa őket. 

Katherine Rundell: A Hudson kastély kincse. Fordította Nánási Yvette. Manó Könyvek, Budapest, 2021. 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.