Gyöngyössy Imre Balázs Béla-díjas, érdemes művész, Cinema per la Pace olasz életműdíjjal, a Német Állami Grimme Díjjal kitüntetett és Oscar-díjra jelölt filmrendező, író, költő, dramaturg és forgatókönyvíró előtt tiszteleg az olasz–magyar rendezvénysorozat, két olasz és nyolc magyar város (Budapest, Szombathely, Szeged, Szolnok, Székesfehérvár, Vác, Pannonhalma, Balatonfüred) várja az érdeklődőket a rendezvénysorozattal, napi filmvetítésekkel, közönségtalálkozókkal, könyvbemutatókkal, irodalmi estekkel és plakátkiállításokkal.
A filmrendező születésének 90. évfordulója alkalmából a Nemzeti Filmintézet teljes körűen digitalizálta, felújította és retrospektív sorozatokban mutatja be ebben a hónapban és októberben a filmjeit: Férfiarckép, Virágvasárnap, Meztelen vagy, Szarvassá vált fiúk, Várakozók, Két elhatározás, Töredék az életről, Jób lázadása, Add tudtul fiaidnak, Száműzöttek (utóbbi három az MTV-vel koprodukcióban).
A lapunkhoz eljuttatott közlemény Gyöngyössy Imre (1930–1994) művészete a „mágikus realizmus, a látomás és valóság szimbiózisa, költői expresszív képek közvetítették több mint három évtizeden át Gyöngyössy Imre üzenetét a történelem száműzötteiről, kiszolgáltatottairól, azokról a névtelen hősökről, akik belső energiájukkal, morális tartásukkal szembeszegülnek az erőszaknak”.
Gyöngyössy Imre 1930-ban született Pécsett. Gyermekkorát egy dunántúli kis faluban töltötte, ahol édesapja körorvos volt. A mítosz, az archaikus paraszti világ, az ősi rítusok, a természet és a közösség harmóniájában élő ember élménye egész életében elkísérte. Tízéves korában a Dante Alighieri Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba került, ahol anyanyelvi szinten tanult meg olaszul. Dantét és Petrarcát olvasva nőtt fel. Itália szellemi és kulturális öröksége egész oeuvre-jének kiapadhatatlan forrásává, ihletőjévé vált.
1951-ben mint olasz szakos egyetemi hallgatót letartóztatták. Egy koncepciós perben államellenes összeesküvés koholt vádjával három év börtönbüntetésre, tíz év közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték.
A börtönből súlyos betegségekkel szabadult. 1956-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1961-ben filmíró-filmrendező diplomát kapott. Első játékfilmjével, a Virágvasárnappal nemzetközi hírnevet szerzett. A külföldi kritika a legnagyobb elismeréssel üdvözölte az elsőfilmes rendezőt, az olasz újságok
„magyar Pasoliniként” emlegették.