időjárás 16°C Gál 2021. October 16.
logo

A költészet, a tánc és videóanimáció ötvözete színházi közegben

Magyar Nemzet
2021.09.20. 21:20 2021.10.07. 13:37
A költészet, a tánc és videóanimáció ötvözete színházi közegben

Két egyfelvonásos darabot mutatnak be Beethoven születésének 250. évfordulója alkalmából a Magyar Állami Operaház produkciójában szeptember 25-én, az Eiffel Műhelyházban. Az István király, Magyarhon első jótevője és az Athén romjai című darabok az irodalom, a költészet, a tánc és a videóanimáció ötvözetét nyújtják színházi közegben, Oberfrank Pál rendezésében és Oberfrank Péter vezényletével.

A két mű ezúttal ismét majdhogynem színházat avat, a hivatalos átadására váró Eiffel Műhelyházban csendül fel. A két alkalmi darab ugyanis a mai Vörösmarty téren 1812-ben átadott Pesti Német Színház megnyitójára készült, a kor népszerű drámaírója, August von Kotzebue írta mindkettőt, kísérőzenéjüket Ludwig van Beethoven szerezte. Eddig mindössze három alkalommal, 1927-ben szerepelt a Magyar Állami Operaház műsorán, megemlékezésként Beethoven halálálának 100. évfordulójára az előjátékként bemutatott István király, Magyarhon első jótevője című darab, amely az államalapító, ellenségei felett győzedelmeskedő, nagyvonalú és igazságos uralkodót mutatta be. A mű nyitánya napjainkban is népszerű, amit sokan a Szörényi Levente és Bródy János által írt István, a király rockopera felvezetéseként is ismerhetnek. 

Az Athén romjai című utójátékban Pallas Athéné ezeréves álmából ébredve szembesül vele, mivé lett szeretett városa az Oszmán Birodalom megszállása alatt. Hermész invitálására később Pestre látogat, ahol színházat avatnak, így újra megdicsőülhetnek a múzsák. Az allegorikus történet kísérőzenéjének legismertebb, több feldolgozást megélt részlete a Török induló. Az előadás további érdekessége, hogy a darab Richard Strauss és Hugo von Hoffmannstahl 1924-es átdolgozásában először lesz hallható Magyarországon. A neves szerzőpáros Beethoven Prométheusz teremtményei című balettzenéjével elegyíti az Athén romjait, a tánc és a zene nyelvén mesélve tovább a történetet, valamint beiktatva egy új tételt, amit Strauss Beethoven V. szimfóniájának témáira írt. Az átdolgozás egy új szereplőt is bevezet, az Idegent, aki az antik görög kultúrát csodáló európai művészt testesíti meg. A darabokat az est rendezője, Oberfrank Pál színész-rendező, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója dolgozta át napjainkban is érvényes formába. 

Oberfrank Pál. Fotó: Gáspár Gábor

Az oratorikus jellegű, de szcenírozott, valamint Berkes Bálint animált vetítéseivel kísért, az Opera gazdag jelmezállományát felhasználó előadások közül az István király Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Sík Sándor vendégszövegeivel egészül ki. A prózai szerepekben Varga Kinga (Gizella) és Kőrősi András (Vazul) mellett a címszerepet Oberfrank Pál alakítja. Az Athén romjai énekes szólista szerepeiben Rácz István, Váradi Zita, Nagy Zoltán, Avedikian Viktória és Papp Zsófia hallhatók. A táncbetétekben a Magyar Nemzeti Balett művészei működnek közre (szólót táncol: Kerényi Barbara) az együttes első balettmestere, Venekei Marianna koreográfiájában. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) a rendező fivére, Oberfrank Péter vezényli.

Oberfrank Péter. Fotó: Éder Vera

A két darab a bemutatót követően szeptember 26-án és október 3-án 19:00 órakor, október 2-án és 10-én pedig 11:00 órakor látható a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában.