Ez volt a Kex, ez volt Baksa-Soós János

Aki nem látta élőben, annak csupán egy hír. Rossz hír, ahogy az utóbbi időben egymást érik a szomorú események. Lassan – nekünk túlélőknek talán túl gyorsan – fogy a Nagy Generáció. Még csak Covid sem kell hozzá. Baksa-Soós János felől, a legendás Kex vezéregyéniségéről sem érkezett semmi megnyugtató az utóbbi esztendőkben. Csupán annyi, hogy harcol a kórral. Nekünk, akik iskolás kölyökként láttuk őt, halála több mint rossz hír. Vele ment a múltunk egy darabja. 

Fotó: Kisfaludy András archívuma

Több mint fél évszázad távlatából nehéz megítélni, hogy Baksa-Soós János, a budai polgári család gyermeke ösztönösen, avagy tudatosan lázadt-e a csendes tiltakozás korszakában, csupán tizenhárom-tizenöt esztendővel a vérbe fojtott ’56 után. Hiszen a beatzene, a hosszú haj, a nehezen beszerezhető farmer, a virágmintás ing mind-mind egyfajta lázadást képviselt. Baksánál a konformizmus elutasításán, a polgárpukkasztáson túlmenően – a már említett kikarikírozott díszszemlét figyelembe véve – tetten érhető a politikai szál. A hatvanas-hetvenes évek fordulóján nehéz volt nem a helyén értelmezni József Attila „Tiszta szívvel betörök / Ha kell, embert is ölök” Kex által megzenésített sorait, amelyet a közönség együtt énekelt lelkesen a frontemberrel. Emlékszem, a koncerteknek köszönhetően előbb fújtam kívülről, mint hogy odáig értünk volna a gimnáziumi tananyagban… Akár a Hetediket, ugyancsak József Attilától megzenésítve. A szocialista dzsungelben, Baksa és a Kex taposta ki ezt az utat az utókor előtt.

Színpadon a legendás Kex együttes     Fotó: Kisfaludy András archívuma

Az itt felidézetteknek akár a fele is sokkolta a kemény diktatúra fura urait (elvtársait), amely mindössze egyetlen kislemezt engedélyezett a renitens előadónak és csapatának. Már az is kész csoda, hogy az éppen letiltott Illés helyett néhány dal erejéig szerepet kaptak Mészáros Márta 1970-es, Széplányok, ne sírjatok! című filmjében. Legalább ennyi maradt az utókornak.

A folyamatos hatósági zaklatások odáig fajultak, hogy egy dzsip a nyílt utcán megkísérelte elgázolni. Csupán a véletlenen, vagy inkább Baksa lélekjelenlétén múlott, hogy nem jártak sikerrel. Mindezek után a teljesen felőrölt idegrendszerű művész Nyugat-Németországban telepedett le, ezzel az illetékesek sikeresen zúztak szét egy ígéretesen induló, felfelé ívelő zenei pályát. 

Ha Magyarországon éli le életét, talán soha nem kerül napvilágra, hogy Baksa-Soós János, a sziporkázó tehetség a képzőművészetben is maradandót alkot. Essenben grafikát tanult, majd Düsseldorfban festészettel, kerámiaszobrászattal folytatta a pályát. Előbb könyveket jelentett meg a témában, majd a rendszerváltozás után Január Herceg néven hazai és berlini kiállításokon mutatta be alkotásait. 

Hogy Baksa-Soós János, valamint a hozzá kötődő Kex zenéje mégse tűnjön el nyomtalanul, arról elsőként Földes László gondoskodott; a Hobo Blues Band műsorán, lemezen, illetve önálló estjein rendre előkerültek a Kex-átdolgozások. Kisfaludy András 1998-ban Elszállt egy hajó a szélben címmel dokumentumfilmet forgatott, ugyanakkor a fellelhető Kex-felvételeket digitálisan feljavítva is megjelentették. Évekkel később a Moiras Records LP-vel és CD-vel tisztelgett a zenekar munkássága előtt.

A hányatott sorsú művész, illetve zenekarának életműve a Kisfaludy András ötletére – aki nemrég jelentette meg a zenekarról szóló dokumentum kötetet is – létrejött Kex Remake formációval teljesedett ki. Az emblematikus dalok új köntösben szólaltak meg egy nagykoncerten és CD-n. Amelynek Tóth János Rudolf egykori Kex énekes-gitáros által írt mottója és személyes búcsúja: Ez volt a Kex… 

Baksa-Soós Jánost hosszú betegség után, hetvenhárom esztendősen érte a halál szeptember 25-én, Németországban. Nekünk, rajongóknak már csak a bohókás, vékony, keresztcsíkos-nadrágos, hosszú szőke hajú, bajuszos srác emléke marad. Aki tiszta szívvel élt.   

Borítókép: Baksa-Soós János a Kex frontembere. Forrás: Kisfaludy András archívuma