A Fővárosi Törvényszék 2020. november 20-án első fokon jogosnak ítélte a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetével (MZTSZ) szövetséges Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) keresetét, miszerint a svédországi bejegyzésű Spotify streaming társaság a magyar jogszabályok figyelmen kívül hagyásával működteti internetes szolgáltatását. A cég előfizetői díjat szed a felhasználóktól, cserébe hozzáférhetővé (meghallgathatóvá, akár letölthetővé) tesz 40-50 millió felvételt a világ minden tájáról. Szolgáltatása egyszerre tölti be a korábbi hanglemez/CD kereskedések szerepét, de bizonyos értelemben még a zenét sugárzó rádiókét is.
Maga a szolgáltatás felhasználói szemszögből nagyszerű.
A zenészszakszervezet szerint a probléma csak az, hogy évente sokmilliárdos profitot hozó szolgáltatás üzleti modellje a zenészek jogai tekintetében lopáson alapszik.
Mert mi másnak nevezhető az, hogy milliószámra értékesít valaki hangfelvételeket, amelyekért – néhány kivétellel – nem fizet jogdíjat azok előállítóinak: az előadóművészeknek.
Természetesen a világ legdrágább ügyvédeit alkalmazó streamingtársaságnak is megvan a maga jogi érvrendszere arról, hogy szerintük miért nem kell fizetniük, azonban a vonatkozó magyar jogszabály szerencsére ebben az ügyben félremagyarázhatatlan módon fogalmaz – bocsátja előre Gyimesi László, a zenészszakszervezet alelnöke, aki egyben az EJI jogvédő egyesület vezetője. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Spotify elleni keresetük nem előzmény nélküli, hiszen három évvel ezelőtt az EJI nyertesen került ki a másik nagy streamingtársaság, a francia Deezer ellen indított jogdíjperben. Akkor az első fokon nyertes ítélet kihirdetését követően az alperes külföldi társaság peren kívüli alkut ajánlott. Ennek lényege az volt, hogy kifizetnek a magyar előadóművészeknek mindent, ami az ítélet szerint megilleti őket, csak ez maradjon szűk körben, ne csináljon győzelmének nagy médiahírverést a szervezet. A Deezer azóta is fizeti az előadóknak, ami törvény szerint jár nekik. Gyimesi László reméli, hogy a jogvédő iroda hasonló eredményt fog tudni kiharcolni peren kívül a Spotify-jal szemben is, azonban ennek esélye egyre csökken.
Miután első fokon nyertek a zenemegosztóval szemben, a Spotify jogászai fellebbeztek, de egyúttal a másodfokú bírósági tárgyalás halasztását kérték, mondván, ajánlatot készítenek elő egy peren kívüli egyezség érdekében.