időjárás -4°C Pál 2022. January 25.
logo

A Spotify jogdíjfizetés nélkül húz hasznot a magyar zenészekből

Bertók T. László
2021.10.28. 20:04
A Spotify jogdíjfizetés nélkül húz hasznot a magyar zenészekből

Első hallásra abszurdumnak tűnhet, de tény, hogy a legtöbb internetes zenemegosztó – köztük a legismertebb Spotify – úgy használja profitszerzésre a magyar előadók felvételeit, hogy a muzsikusok döntő többsége egy fillérrel sem részesül a haszonból. Ha a bíróság decemberben másodfokon is a zenészeknek ad igazat, akkor a svéd streamingtársaság is kénytelen lesz jogdíjat fizetni az előadóknak a meghallgatások száma alapján.

A Fővárosi Törvényszék 2020. november 20-án első fokon jogosnak ítélte a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetével (MZTSZ) szövetséges Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) keresetét, miszerint a svédországi bejegyzésű Spotify streaming társaság a magyar jogszabályok figyelmen kívül hagyásával működteti internetes szolgáltatását. A cég előfizetői díjat szed a felhasználóktól, cserébe hozzáférhetővé (meghallgathatóvá, akár letölthetővé) tesz 40-50 millió felvételt a világ minden tájáról. Szolgáltatása egyszerre tölti be a korábbi hanglemez/CD kereskedések szerepét, de bizonyos értelemben még a zenét sugárzó rádiókét is.

Maga a szolgáltatás felhasználói szemszögből nagyszerű.

 A zenészszakszervezet szerint a probléma csak az, hogy évente sokmilliárdos profitot hozó szolgáltatás üzleti modellje  a zenészek jogai tekintetében lopáson alapszik. 

Mert mi másnak nevezhető az, hogy milliószámra értékesít valaki hangfelvételeket, amelyekért – néhány kivétellel – nem fizet jogdíjat azok előállítóinak: az előadóművészeknek. 

Természetesen a világ legdrágább ügyvédeit alkalmazó streamingtársaságnak is megvan a maga jogi érvrendszere arról, hogy szerintük miért nem kell fizetniük, azonban a vonatkozó magyar jogszabály szerencsére ebben az ügyben félremagyarázhatatlan módon fogalmaz – bocsátja előre Gyimesi László, a zenészszakszervezet alelnöke, aki egyben az EJI jogvédő egyesület vezetője. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Spotify elleni keresetük nem előzmény nélküli, hiszen három évvel ezelőtt az EJI nyertesen került ki a másik nagy streamingtársaság, a francia Deezer ellen indított jogdíjperben. Akkor az első fokon nyertes ítélet kihirdetését követően az alperes külföldi társaság peren kívüli alkut ajánlott. Ennek lényege az volt, hogy kifizetnek a magyar előadóművészeknek mindent, ami az ítélet szerint megilleti őket, csak ez maradjon szűk körben, ne csináljon győzelmének nagy médiahírverést a szervezet. A Deezer azóta is fizeti az előadóknak, ami törvény szerint jár nekik. Gyimesi László reméli, hogy a jogvédő iroda hasonló eredményt fog tudni kiharcolni peren kívül a Spotify-jal szemben is, azonban ennek esélye egyre csökken. 

Miután első fokon nyertek a zenemegosztóval szemben, a Spotify jogászai fellebbeztek, de egyúttal a másodfokú bírósági tárgyalás halasztását kérték, mondván, ajánlatot készítenek elő egy peren kívüli egyezség érdekében. 

Az ajánlat meg is érkezett, de lényegében egyetlen pontja sem volt elfogadható a magyar zenészek számára. A jogvédő iroda vezetője most az újabb ajánlatra vár, csakhogy vészesen közeleg a december elejére kitűzött tárgyalási nap.

Ha a Spotify nem tesz időben elfogadható ajánlatot a jogdíjak jövőbeli letöltésarányos kifizetését illetően, akkor a bíróság fog pontot tenni a vita végére, mi pedig készek leszünk világgá kürtölni a sikerünk hírét. A magyar zenésztársadalomnak nincs mitől tartania, hiszen a bíróság a vonatkozó jogszabályokat csak egyféle módon értelmezheti: ami a jogtulajdonosnak jár, az jár

 – mondta Gyimesi László. 

Gyimesi László, a zenészszakszervezet alelnöke Fotó: Teknős Miklós

A történet pikantériája, hogy a 7-10 ezer hivatásos hazai zenészt és előadóművészt 1920 óta képviselő magyar szakszervezet és jogvédő  támaszt követelést olyan nemzetközi streamingcégekkel szemben, amelyek forgalmában a magyar zenei „csomag” valószínű, hogy elenyésző, azonban egy felettük aratott győzelem felbátoríthatja a külföldi zenészképviseleteket is. Eddig csak a spanyol zenészeket képviselő szervezetnek sikerült hasonló módon jogdíjfizetésre kényszerítenie a Spotify-t.

– Fontos tudni a jogi háttér megértéséhez – magyarázza Gyimesi László –, hogy amikor készül egy hangfelvétel, akkor több jogtulajdon keletkezik: a zeneszám jogtulajdonosa egyrészt a kiadó, aki a stúdiófelvételt finanszírozza és promotálja, másrészt a szerző (őt az Artisjus képviseli), harmadrészt az előadó (a zenészek megegyezés szerint valamilyen arányban).

A Spotify arra hivatkozik, hogy a vezető kiadóktól megvásárolták a magyar zenei csomagot és a kiadóknak kellene fizetniük ebből az előadói jogdíjat. Ez azonban csak akkor lenne így, ha erről az előadók vagy képviselőik és a kiadók megegyeztek volna, ez azonban nem történt meg. 2004-ben létrejött ugyan egy megállapodás a zenészszakszervezet, az EJI és a nagy kiadók képviselői között, mely szerint a kiadók utalják a jogdíjakat a zenészeknek, amiről nyilatkozatot is tesznek az EJI-nek, csakhogy a kiadók ezt nem tartották be, az esetek döntő többségében nem fizették ki az előadókat, és az elmúlt 17 év alatt egyetlen alkalommal sem küldtek nyilatkozatot a kifizetésekről. 

Ugyanakkor a streamingcégeknek a kiadók azt mondják, hogy rendelkeznek a zenészek jogaival, és a jogdíjakat ki is fizetik nekik, ami valótlanság. 

A zenészképviselet ismeretei szerint a kiadók azóta is jogszerűtlenül húznak hasznot a felvételekből, míg a Spotify és a többi streamingtársaság jogilag ott követett el súlyos hibát, hogy nem az EJI-től kérte meg előzetesen az engedélyt a zenészek felvételeinek felhasználására, holott a törvény szerint ez lett volna a helyes eljárás – summázta Gyimesi László az ügy jogi oldalát. 

 Néha úgy érzem, hogy a „zenei élelmezési lánc” legvégén az előadóművészek vannak, miközben belőlük élnek a kiadók, a menedzserek, a kereskedő/zenemegosztó cégek, a rendezvényszervezők és a média, egyszóval mindenki, aki a zenészek és a közönség között áll. Képviseltjeink – egy német–angol kolléga szavaival élve – úgy érzik magukat, mint az éhes kutyák, akik egy lakomán az asztal körül szaladgálnak, remélve, hogy nekik is leesik egy-egy falat. Persze arra azért mindig ügyelnek az asztal körül ülők, hogy a hazai és világsztárok maradéktalanul megkapják, ami jár nekik, hogy ne legyen botrány. A szupersztárok azonban a világ zeneiparának csak a csúcsát képezik, a piramis nagy részét – idetartozik szinte az összes magyar előadóművész és zenekar is – mindeddig csak kihasználták, illetve gyakran kijátszották egymás ellen. Remélt győzelmünkkel Magyarországon ennek talán vége! 

A Deezer és a Spotify után felkészül az Apple Music és a YouTube Music.