A kötet a néprajztudomány és a hazai folklorisztika hiánypótló darabja, mely teljes egészében mutatja be a magyar népmesék változatos világát. Lutter Imre, a versmondók egyesületének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és ismertette a kötet keletkezési körülményeit. A most közreadott negyvenöt mese kilenc település tizenegy mesemondójától származik. Az 1950 és 1963 között gyűjtött mesék a dél-dunántúli mesegyűjtéseket gazdagítják, többségüket Tolna megyében rögzítette Andrásfalvy Bertalan, aki ebben az időben muzeológusként dolgozott Szekszárdon. A kötet illusztrációit hátrányos helyzetű gyerekek készítették, szakmai jegyzeteket és szómagyarázatokat is tartalmaz. A könyv hangoskönyvként is megjelent.
A rendezvényen részt vett Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, a NépmesePontok ötletgazdája. A miniszterhelyettes elmondása szerint nagy tisztelője volt mindig Andrásfalvy Bertalannak és munkásságának. Idézte Andrásfalvy egyik gondolatát:
A kultúrának akkor van értelme, ha át tudjuk élni.
Kiemelte a magyar népi kultúra fontosságát, és Andrásfalvy gondolatára utalva megerősítette, hogy az a lényeg, tudjuk művelni ezt a kultúrát. Megköszönte Lutter Imrének, hogy ebben a világban, amely fogyasztásközpontú, egy ilyen témához nyúltak. Emlékeztetett, hogy 14 népmesepont jött már létre az országban, ami tartalmas szórakozást nyújt családoknak is. Utalt a népmesék mondanivalójára, melyekben a legkisebb fiú is győzhet.
Andrásfalvy Bertalan online volt jelen a rendezvényen, mert a családja nem engedte, hogy kimozduljon otthonról. A kivetítőn keresztül köszöntötte a résztvevőket, majd mesélt a gyűjtőkörút részleteiről.
Nem voltam mesekutató, néptáncgyűjtőként jártam hazánk számos vidékét. Így akadtam mesemondókra is. Nagy öröm számomra, hogy több mint hét évtizeddel az első mesekutatásaim után az eddig kiadatlan gyűjtéseim megjelenhetnek
– mondta a néprajzkutató. Megköszönte, hogy a szakemberek felvállalták a kiadását. Elmondta, hogy az első független magyar kormány kultuszminisztereként is fontosnak tartotta a népi kultúrát és annak megőrzését. Kiemelte, hogy a művészet létszükséglet, és a népi kultúra a kulcsa annak, hogy ne pusztuljon el a világ. Hiszen ez az emberek egymással való kapcsolatára is érvényes. A néprajzot nagyon fontosnak tartja, ez a jövő kulcsa véleménye szerint. Tóth Gábor néprajzkutató, a kötet szerkesztője azt mondta, hogy a szakmában is ismeretlen volt Andrásfalvy Bertalan népmesegyűjtése. Különlegességeként emelte ki, hogy abból az időből származik, amikor még élt a hagyomány, meséltek az emberek. Úgy véli, párját ritkítja ez a gyűjtemény.
A könyvbemutató végén archív felvételeket játszottak le olyan képek kíséretében, melyeket akkor készítettek, amikor a hangfelvételeket.
A rendezvényen fellépett Huzella Péter Kossuth-díjas előadóművész, aki Zalán Tibor, Petőfi Sándor és Rigó Béla szövegeit énekelte.
A kiadvány a Magyar Versmondók Egyesülete Versmondók Könyvtára sorozatának részeként, egyúttal a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. Kincsestár sorozatában jelent meg négyezer példányban. A könyv hamarosan megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban, s már most elérhető az Írók Boltjában és aVers.hu oldal webáruházában. A hangoskönyvet az érdeklődők a vers.hu/matyasesatorokbasa oldalon, regisztráció után el tudják érni és meg tudják hallgatni.
Elhivatott kutató és politikus
Andrásfalvy Bertalan Sopronban született 1931. november 17-én. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett előbb román–magyar, majd muzeológia–néprajz szakon, később Kecskeméten üzemmérnöki diplomát szerzett. 1990-ben kinevezték a rendszerváltozás utáni első művelődési és közoktatási miniszterré az Antall-kormányban. Minisztersége idején a rendszerváltozás utáni kulturális élet finanszírozására, illetve a korábbi állampárti befolyás megszüntetésére hozott intézkedéseket. Harcot folytatott a hit- és erkölcstan, valamint a művészeti oktatás általánossá tételéért. A szakmaiság megvalósítása mellett a diktatúrában kialakult félelem légkörének feloldását tartotta legfontosabb feladatának. 2005-ben távozott az MDF-ből és a Lezsák Sándor által alapított Nemzeti Fórum tagja lett. Kutatta a vízrendezések előtti hagyományos gazdálkodást, egyes népcsoportok változó életmódját, a különböző kultúrák és nyelvek együttélését. Részt vett a magyar nép tánckincsének, népzenéjének, népszokásainak, mesekincsének, szokásvilágának, népművészetének feltárásában, a néptánc és a népi kézművesség mozgalmában. Munkásságának eredményeit nem csupán a tudományos közéletnek szánta. Évtizedeken keresztül tartott nyilvános előadásokat, melyek elsősorban a művészetek, a művészeti oktatás, a hagyományok megtartása, a család és a nemzet, valamint a keresztény erkölcsiség fontosságáról szólnak. Mintegy 250 könyvet, tanulmányt, tudományos közlést írt hazai és külföldi szaklapokban. Több tudományos és állami kitüntetést kapott, köztük a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal, Prima díjat és Széchenyi-díjat.
Borítókép: Andrásfalvy Bertalan online volt jelen a rendezvényen (Fotó:Teknős Miklós)
