Aki egész életében közvetítő volt

Nyolcvanöt emlékező írást tartalmaz a Szőnyi Erzsébet emlékére című könyv, amely a 2019 decemberében elhunyt zeneszerző, karvezető, zenepedagógus páratlan munkásságát, pályaívét tárgyalja. Emellett a Magyar Kodály Társaság és a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA gondozásában, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával megjelent kötet kortörténeti dokumentum is.

2021. 11. 12. 9:00
Fotó: MTI/Czimbal Gyula
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pályatársak és tanítványok emlékezéseiből ismerjük meg Szőnyi Erzsébetet (1924–2019), akinek élete majdnem egy évszázadot ölel át: a XX. század zenei életének jelentős területét vezette át a XXI. századba. Ennek a gazdag századnak a ragyogó alkotó egyénisége a zenei élet három nagy területét fogta át: tanár, zeneszerző és közéleti személyiség volt. Tudása és személyes varázsa ­miatt hazánkban és a nagyvilágban egyaránt nagy tisztelet övezte.

A Szőnyi Erzsébet emlékére című kötet szerkesztője, Márkusné Natter-Nád Klára tematikusan csoportosítva, hét fejezetbe (Életképek, A tanárnő, A zeneszerző és az előadók, Az operaszerző, A zenei közélet, Kitekintés, A zene nagyasszonya, Szőnyi Erzsébet ünnepei) rendezte a nyolcvanöt emlékező írást, amelyek között könnyed olvasmányokat éppúgy találunk, mint tanulmányoknak beillő munkákat. Márkusné Natter-Nád Klára zenetanár, zenei szakíró, aki maga is Szőnyi Erzsébet tanítványa volt, az Előszóban fejti ki, hogy miként született meg a XX–XXI. század jelentős alkotó egyéniségének, a Kodály-módszer leghitelesebb képviselőjének memoárkötete.

A könyv borítója      Fotó: KÓTA

A könyv Szőnyi Erzsébet egész életművét, a tiszteletére tartott események gazdag sorát eleveníti fel több oldalról megvilágítva, összefoglalva: ünnepi hangverseny, köszöntő, szerzői est, laudáció, interjú és beszélgetés – akár egy kortörténeti dokumentum. Különös értékét Szőnyi Erzsébet elhangzott beszédeinek felidézése jelenti és az ő keze írását őrző dokumentumok: levelek, üdvözlőlapok, dedikációk. Archív fotók gazdag sorozata illusztrálja a kiadványt, melyekkel megidézik személyét, környezetét. Mindemellett igazi kuriózumnak számít Kodály Zoltán Amerikából küldött levele Szőnyi Erzsébetnek, amelyet Hartyányi Judit A Nemzetközi Kodály Társaság létrehívója című írásában ad közre. De a mintegy négyszáz oldalas kötet szerzői között szerepel mások mellett Ittzés Mihály, Eősze László, Kollár Éva, Polyák Zsuzsanna, Ördög Mária, Nagy Márta, Sapszon Ferenc, Hollós Máté, Tóth Péter és Szokolay Sándor. Bár az írások között van némi átfedés, ez nem von le értékükből és élvezetükből.

Ám ahhoz, hogy igazán megértsük Szőnyi Erzsébet jelentőségét, Tóth Péter zeneszerző Búcsú, 2020. ­január című írását érdemes fellapozni. Tóth Péter így fogalmaz: Szőnyi Erzsébet egész életében közvetítő volt. Kodály Zoltán eszméit, a kiművelt hallásba, a kiművelt értelembe, a kiművelt szívbe és a kiművelt kézbe, a szépbe, a jóba – és ami a legfontosabb –, az igazba vetett hitet adta át évtizedeken keresztül sok ezer tanítványának szerte a világban.

Szőnyi Erzsébet emlékére. Szerkesztette: Márkusné Natter-Nád Klára. Kiadta: a Magyar Kodály Társaság és a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA, 2020.

Borítókép: Szőnyi Erzsébet (Fotó: MTI/Czimbal Gyula)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.