– Nem lett a „Szocialista Szellem Vasútja” – mutatott rá Bacsó Péter A tanú című filmjét idézve Sulyok Miklós, aki kifejtette: Eleőd Ákos filmszerűen vezeti végig a látogatót a szobrok közt, amiket meghagyott olyanoknak, amilyenek eredeti helyükön voltak, amikor figyelmeztették a városlakókat a megszállásra, a megszállókra, s nem épített köréjük új díszletet.
– A szobrokat állító ideológia kritikája a park – vette át a szót a tervező. – Abban a pillanatban ábrázolom ezeket az emlékműveket, amikor távozott belőlük a fenyegetés. Addig nem voltak műalkotások, de akkortól szobrokká váltak.
Erre emlékeztetve írta Eleőd Ákos a hatalmas bejárati fal vastáblájára Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét.
A teljes koncepció máig nem valósult meg, amennyiben a második ütem a Tanú tér épületegyüttese lenne.
– A szabadtéri múzeumhoz szellemi és fizikai infrastrukturális elemek dukálnak – indokolta az építész.
A kiállított képanyag Budapest Főváros Levéltárából (BFL) származik, Király Ilona és Anheuer Tamás dokumentálták a szobrok átköltöztetését. A fotókból Csiffáry Gabriella történész-levéltáros (BFL) és Szöllőssy Ágnes művészettörténész (Budapest Galéria) válogatott.
A tárlat megtekinthető 2021. november 21-ig, keddtől vasárnapig, 10-től 18 óráig (hétfőn zárva).
Borítókép: Részlet az Osztapenko maradhat? című kiállításból (Fotó: Bach Máté)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!