A kilencvenes évek elején egy Massachusetts állambéli település zsinagógájában felállt egy asszony, Misha Defonseca, és drámai bejelentést tett: belga holokauszttúlélő. A németek elhurcolták a szüleit, ezért – hétéves korában – elhagyta a hazáját, és nekivágott a világháború dúlta Európának, hogy felkutassa őket. Lehetőség szerint kerülte az emberek társaságát, főleg erdők rejtekében haladt, amire könnyen rámehetett volna az élete, ha nem szegődik mellé egy farkasfalka, amely nemcsak befogadta, de el is kísérte az útján!
Az elképesztő beszámolót hallgató felekezeti tagok között ott volt Jane Daniel, egy kisebb kiadó tulajdonosa, aki rábeszélte Misha-t, hogy írja meg az önéletrajzát, majd ő megjelenteti. A kötet 1997-ben napvilágot is látott, és a jókora távolságokat leküzdő gyerek – a kislány Maugli – és négylábú családjának története nagy sikert aratott: tizennyolc nyelven jelent meg, köztük – Túlélni farkasok közt címmel – magyarul is.
(„A járókelők nem ismernek. Nem tudják, hogy egy városba tévedt farkas vagyok [...] névtelen, kortalan, akinek nincs kire támaszkodnia a közönyös emberi világban. Félek a tömegtől, és félszegen, undortól remegő orrlyukakkal félreállok, ha emberek keresztezik utamat. Gyűlölöm az emberi bőrt és az emberi bőr halálszagát”, hangzik a felütése, Takács Márta fordításában.)
A profit elosztása körül kialakult vita miatt azonban megromlott a két asszony viszonya. Misha bíróság elé citálta a kiadóját, és az 22,5 millió dolláros kártérítés megfizetésére kötelezte Jane-t, aki nem tudott belenyugodni az ítéletbe, ezért elhatározta: utánajár a szerző visszaemlékezésében szereplő állításoknak. A Schaerbeekbe – Brüsszel egyik kerületébe – vezető szálak felfejtése után aztán szembesült vele:
Misha nem holokauszttúlélő, mindaz, amit „önéletrajzában” tényként előadott, puszta kitaláció!
A bizonyítékok nyilvánosságra hozatala után – 2008 februárjában – Misha rövid nyilatkozatban el is ismerte, hogy így van, ugyanakkor hangsúlyozta: nem magát a valóságot mesélte el, csupán azt, amit ő annak tartott – annak idején így maradhatott életben.
A Túlélni farkasok közt helye tehát nem Anne Frank naplója mellett van az irodalomtörténetben – ahová megjelenése után számos kritikusa helyezte –, sokkal inkább Jerzy Kosinski A festett madár című könyvével állítható párhuzamba.