– A megannyi torzó utal a mondára, amelyben össze kellett törni a gólemet, mert az önálló életre kelt, s alkotója ellen támadt – szólt a kiállítótér falán függő műtárgyakról a művészettörténész, hozzáfűzve: mindegyik a kabbalát követő elnevezést kapott.
A második teremben már emberméretű, a történelem egy-egy sorsfordító időszakára reflektáló szobrok várják a látogatókat, míg az utolsóban érett, monumentális munkák láthatók. Ezeket alkotójuk „mozgó micsodák és gondolattákolmányok” elnevezéssel illette, a tőle megszokott humorral.
A női gólemekről, a balett-táncosnőkről Fazakas Réka elmondta:
– A kerámia itt már csak kézben és a fejben jelenik meg mint az anyaggal való közvetlen kapcsolat, illetve a szellem szimbólumai.
A mozgás által élővé varázsolt gólemeket kizárólag videófelvételen szemlélhetjük meg, mivel ezek a két-három évtizeddel ezelőtt keletkezett munkák rendkívül sérülékenyek.
– Ablaktörlőmotor mozgatja, s hogy megóvjuk, nem hoztuk el a Műcsarnokba ezeket az életre kelt, saját akarattal bíró gólemeket – árulta el a tárlat kurátora.
Az Agyagtól lélekig című emlékkiállítás január 16-ig látogatható.
Borítókép: Torzók a kiállításon (Fotó: Teknős Miklós)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!