Mítoszok, vizionárius látásmód és humor
– így jellemezte Thury Levente művészetét Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója abból az alkalomból, hogy az általa vezetett intézmény életmű-kiállítással tiszteleg a 2007-ben elhunyt alkotó előtt.
– Kezdetben mint iparművész funkcionális kerámiákat és murális munkákat, azaz épületdíszek alkotott – mondta Fazakas Réka, az emlékkiállítás kurátora, megjegyezve: már akkor megjelentek műalkotásain antropomorf alakok, emberábrázolások.
Az 1980-as évektől autonóm művészi pályára lépett, s gólemkészítő keramikusművésznek nevezte magát. Erről egyik műalkotásával is megemlékezett, amelynek felirata hirdeti: »Thury Levente mint keramikus élt-halt 1966-tól 1984-ig. Béke poraimra«
– árulta el a kurátor.
Az első teremben azonnal a Wehner Tibor művészettörténész által korszakalkotóként számon tartott Böhönye című alkotás fogad.
– A hetvenes évek végén készült munka nem kizárólag Thury Levente életében, de a XX. századi kerámia történetében egyaránt meghatározó – hívta fel a figyelmet Fazakas Réka, aki rámutatott: az alkotás eltér a többi kiállított műtárgytól, lévén a kelta mitológiát idézi, ami a későbbiekben nem jellemezte a keramikus életművét.
– A Böhönyével lépett önálló alkotói pályára, s már ezen fellelhetők az apró, gólemszerű alakok – mutatott a figurákra a kurátor, majd így folytatta: a mű megsemmisült egy filmforgatás alkalmával, ezért újra kellett alkotni.
A gólemkészítés Thury Levente múltjából fakad, amennyiben anyai ágon leszármazottja annak a Juda Löw ben Becalél prágai rabbinak, aki a legenda szerint agyagból megalkotta népe védelmére a gólemet
– mesélte Fazakas Réka, s felhívta a figyelmet a művész ószövetségi teremtéstörténetben gyökerező idézetére: „Az ember agyagból lett és agyaggá lesz.”
Apai ágon a Thury család Rudolf császártól kapta a nemesi oklevelet, akinek Juda Löw rabbi elkészítette a horoszkópját
– magyarázta a kurátor, kiemelve: az arc és a kéz a főszereplői a gólemeknek, legyen a kéz, amely legyűri az embert, a gólemet, a sors keze vagy az imára kulcsolt kéz.
– A megannyi torzó utal a mondára, amelyben össze kellett törni a gólemet, mert az önálló életre kelt, s alkotója ellen támadt – szólt a kiállítótér falán függő műtárgyakról a művészettörténész, hozzáfűzve: mindegyik a kabbalát követő elnevezést kapott.
A második teremben már emberméretű, a történelem egy-egy sorsfordító időszakára reflektáló szobrok várják a látogatókat, míg az utolsóban érett, monumentális munkák láthatók. Ezeket alkotójuk „mozgó micsodák és gondolattákolmányok” elnevezéssel illette, a tőle megszokott humorral.
A női gólemekről, a balett-táncosnőkről Fazakas Réka elmondta:
– A kerámia itt már csak kézben és a fejben jelenik meg mint az anyaggal való közvetlen kapcsolat, illetve a szellem szimbólumai.
A mozgás által élővé varázsolt gólemeket kizárólag videófelvételen szemlélhetjük meg, mivel ezek a két-három évtizeddel ezelőtt keletkezett munkák rendkívül sérülékenyek.
– Ablaktörlőmotor mozgatja, s hogy megóvjuk, nem hoztuk el a Műcsarnokba ezeket az életre kelt, saját akarattal bíró gólemeket – árulta el a tárlat kurátora.
Az Agyagtól lélekig című emlékkiállítás január 16-ig látogatható.
Borítókép: Torzók a kiállításon (Fotó: Teknős Miklós)
